Az egyetemisták támogatásával parlamentbe jutó képviselők önállóan rendelkeznek majd mandátumukkal, a leendő kormány pedig saját hatásköreiben hozza meg döntéseit – erről beszélt Dejan Šoškić az Utisak nedelje november 8-i adásában. Kijelentése felveti a kérdést, hogy a mozgalmat elindító egyetemi plénumok mennyire tudják majd befolyásolni az általuk támogatott politikusok döntéseit, és mi történik akkor, ha a két fél elképzelései idővel eltérnek egymástól.
Olja Bećković műsorvezető arra kérdezett rá, hogy a leendő képviselők, miniszterek és a kormányfő önállóan dönthetnek-e, vagy a fontosabb lépések előtt ismét egyeztetniük kell az egyetemista plénumokkal.
TOTALNI RASPAD: POSLANICI STUDENTSKE LISTE I NOVA VLADA – NEĆE SLUŠATI NALOGE PLENUMA! Olja Bećković: "Onda će članovi Vlade imati autonomiju i nezavisnost u svojim odlukama, ili će morati da se konsultuju ponovo sa studentskim plenumima? Da li onog časa kad postanete ministri, premijeri, ko god da to bude, studenti vama poklanjaju poverenje i jasno je da radite ono što ste ste dogovorili u času kad ste potpisali izjave?" Dejan Šoškić: "Ne, dakle poslanici rade AUTOMOMNO u skladu sa Ustavom i zakonom, kao i svaki drugi Parlament, ISTO ĆE SE ODNOSITI I NA VLADU!"
— DETEKTOR LAŽI (@LaziDetektor) November 8, 2026
Šoškić válaszában hangsúlyozta: a hallgatók tudják, hogy a megválasztott képviselők a parlamentbe kerülve saját mandátumuk birtokosaivá válnak, és önállóan döntenek. Elmondása szerint a képviselők az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban végzik majd munkájukat, a kormánynak pedig meglesznek a maga hatáskörei.
A teljesebb beszámoló szerint Šoškić a hallgatókkal fenntartott folyamatos egyeztetést és a közös programhoz való igazodást is hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy szívesen látna egyetemistákat állami szervekben, kabinetekben és szakmai munkacsoportokban. A kapcsolattartás tehát állítása szerint megmarad, miközben a képviselők és a kormány saját hatásköreikben járnak el.
A Politika ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy a kijelentés fontos kérdést vet fel az egyetemista mozgalom jövőjével kapcsolatban. A plénumok eddig meghatározó szerepet játszottak a közös döntéshozatalban, a parlamentbe kerülő politikusok azonban már nem lesznek kötelesek minden kérdésben követni az álláspontjukat. Így idővel akár az is előfordulhat, hogy az egyetemisták által hatalomra segített politikai erő és a mozgalmat elindító hallgatók eltérő célokat, politikai irányvonalat képviselnek.
Ez különösen akkor válhat lényeges kérdéssé, ha a plénumok valamely fontos ügyben más álláspontra helyezkednek, mint a parlamenti frakció vagy a kormány. Egyelőre nem világos, milyen tényleges beleszólásuk lesz a hallgatóknak ezekbe a döntésekbe, illetve milyen módon tudják majd érvényesíteni az akaratukat, ha nézeteltérés alakul ki.
A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a Vreme beszámolója szerint a leendő képviselők és az egyetemista mozgalom már keresik annak módját, hogyan osszák meg egymás között a döntési jogköröket. A lapnak nyilatkozó egyik leendő képviselő elismerte, hogy feszültség van a plénumokon alapuló közvetlen döntéshozatal és a parlamentáris működés követelményei között.
Érdemes felidézni, hogy dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke már a választási kampányban felhívta a figyelmet az egyetemista mozgalom és a választási listán szereplő politikusok közötti különbségre. Bírálatát többek között azzal indokolta, hogy miközben a kampányban fiatalok jelennek meg, a parlamentbe nem ők, hanem a listán szereplő, különböző politikai és világnézeti hátterű jelöltek kerülnek.
Pásztor akkor úgy fogalmazott, hogy a kampányban kerékpárral érkező, lelkes fiatalok pozitív energiát közvetítenek, ám közülük senki sem lesz ott a parlamentben. Szerinte a választók számára ezért nem mindegy, hogy végül kik hozzák meg a politikai döntéseket.
Šoškić mostani kijelentése új megvilágításba helyezi ezt a kérdést: az egyetemisták által támogatott képviselők ugyanis a parlamentben már saját mandátumukkal rendelkeznek, a leendő kormány pedig önálló döntéshozatali jogköröket kap. Az továbbra is nyitott kérdés, hogy a mozgalmat elindító hallgatók mekkora befolyást tudnak megőrizni az általuk támogatott politikai erő felett.
Címlapképónk archív felvétel.
