Nem mindegy, mi kerül a kosárba: egyes alapvető élelmiszereknél jóval nagyobb a kereskedők bruttó árrése, mint más termékeknél. A szerbiai statisztikai hivatal korábbi részletes vizsgálata szerint különösen a vaj és egyes tejtermékek esetében volt magas az árrés.
A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal 31 alapvető élelmiszer kereskedelmi adatait vizsgálta meg. A kutatás célja az volt, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszanak a kereskedelmi árrések az élelmiszerárak alakulásában. A felmérésben az ország húsz legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi szereplőjét, valamint a kisebb kereskedőket is vizsgálták.
Az eredmények szerint a vizsgált élelmiszereknél az átlagos bruttó kereskedelmi árrés 14,9 százalék volt. Ez azonban csak átlag: az egyes termékek között hatalmas különbségek mutatkoztak.
A kiugró termékek között szerepelt a vaj. A húsz legnagyobb kereskedőnél a vaj átlagos bruttó árrése 34,8 százalék volt, vagyis a vizsgált alapvető élelmiszerek között ez az egyik legmagasabb értéknek számított. Egyes kereskedőknél ráadásul a vaj árrése ennél is sokkal magasabb lehetett: a statisztikai vizsgálat 9 és 76,4 százalék közötti értékeket is kimutatott.
Magas árrést mértek a margarinnál is: a húsz legnagyobb kereskedő átlagosan 28,4 százalékos bruttó árréssel dolgozott. A savanyú tejnél ugyanez 26,9 százalék volt, míg az őrölt kávénál körülbelül 20,8 százalékot mértek.
Érdekesség, hogy éppen néhány olyan terméknél volt nagyon alacsony, sőt negatív az árrés, amelyeket szinte minden háztartás rendszeresen vásárol. A húsz legnagyobb kereskedőnél a friss sertéshús esetében –5,1 százalékos, az egész csirkénél pedig –0,5 százalékos átlagos árrést mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy ezeket a termékeket bizonyos esetekben akár beszerzési ár alatt is értékesíthették, például azért, hogy becsalogassák a vásárlókat az üzletbe.
Fontos azonban, hogy az árrés nem azonos a kereskedő tiszta nyereségével. Az árrésből kell fedezni többek között a béreket, az üzlethelyiségek fenntartását, az energiát, a szállítást, a raktározást és számos más költséget is. A szerbiai élelmiszer-kiskereskedelem nettó nyereséghányada ennél jóval alacsonyabb.
A számok ugyanakkor jól mutatják, hogy ugyanazon bevásárlókosáron belül is óriási eltérés lehet a kereskedők mozgásterében. Miközben egyes húsféléken alig vagy egyáltalán nem keresnek közvetlenül, addig a vajon, margarinon vagy bizonyos tejtermékeken jóval nagyobb lehet az árrés.
A vizsgálat adatai nem a jelenlegi bolti árakat mutatják, hanem egy korábbi, részletes szerbiai kereskedelmi felmérés eredményeit. Arra azonban jól rávilágítanak, hogy amikor egy termék ára magas, annak hátterében nemcsak a termelői és feldolgozói költségek, hanem a kereskedelmi árrés nagysága is szerepet játszhat.
