A szakértők szerint a maradvány egy jégkorszaki barlangi medvéhez tartozik.
Egy jégkorszaki barlangi medve koponyáját találhatták meg a Tisza medrében Szolnok és Kisköre között. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai vízitúrájuk közben figyeltek fel a kavicságyból kiálló leletre, amelyről először azt hitték, hogy egy horgony része.
A meder aljából kiemelt, mintegy háromnegyed részben betemetett obejktumról azonban hamar kiderült, hogy egy nagytestű állat maradványa. A koponyát a szolnoki Damjanich János Múzeumba szállították, ahol az első vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy feltehetően egy barlangi medvéhez tartozik. A lelet pontos korát és eredetét a múzeum szakemberei vizsgálják.
A barlangi medve nagyjából 300-250 ezer éve jelent meg, és az utolsó jégkorszak – azaz a Würm-glaciális – jellegzetes faja volt. A mintegy 23 ezer éve kipusztult állattal kapcsolatban máig sok a megválaszolatlan kérdés, táplálkozása és eltűnésének pontos oka is vitatott.
Maradványokat hozott felszínre az aszály
A maradvány az idei rendkívül alacsony tiszai vízállás hatására kerülhetett felszínre. A 2026-os aszály több helyen olyan maradványokat tett láthatóvá, amelyek normál vízállás mellett rejtve maradnak. Szolnoknál például egy török kori híd cölöpjei bukkantak elő, Tiszaföldvár közelében pedig paleontológiai leletek kerültek elő.
A mostani felfedezés ugyanakkor különösen érdekes, mert egy jégkorszaki nagytestű emlős maradványa került elő a Tisza medréből.
