A Magyar Szövetség továbbra is a legerősebb magyar párt Szlovákiában, de a megyei és önkormányzati választásokon visszaesett: a négy évvel ezelőtti 54 helyett 37 mandátumot szerzett a megyei testületekben, saját polgármestereinek száma pedig 222-ről 159-re csökkent. A pártok versenyében ugyanakkor ismét a Magyar Szövetség szerezte a legtöbb megyei képviselői helyet, polgármesterei száma alapján pedig a harmadik helyen végzett.
Kolek Zsolt, a Ma7 vezető szerkesztője a Maszolnak adott értékelésében felemásnak nevezte a párt szereplését. Szerinte a négy évvel ezelőtti választáson a Magyar Szövetség az elődpártok egyesülésével sikeresen összpontosította a magyar szavazatokat. A mostani eredmény viszont jobban tükrözi a demográfiai helyzetet, miközben a szlovák pártok több helyen közös jelölteket támogattak.
Kolek becslése szerint a magyar népesség és ezzel együtt a Magyar Szövetség választói bázisa évtizedenként 10–15 százalékkal csökken. A magyar választókorúak aránya jelenleg 7–8 százalék lehet, de a magyar szavazók nem egységesen támogatják az etnikai pártot. Ez a megyei képviselőjelöltekre leadott szavazatoknál is megmutatkozott: a Dunaszerdahelyi járásban szlovák pártok magyar jelöltjei is mandátumot szereztek, Nyitra megyében pedig megoszlottak a magyar szavazatok.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a veszteségeket a demográfiai folyamatokkal és a szlovák pártok összefogásával magyarázta. Az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, pártja teljesítette a minimális célját: az önállóan induló megyei jelöltek között a Magyar Szövetség szerezte a legtöbb mandátumot, a pártok versenyében pedig a harmadik helyen végzett.
A 2027-es parlamenti választás előtt azonban új stratégiára lesz szükség. Gubík szerint az eredmény nem kedvez az önálló indulásnak, Kolek pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szlovák párttal kötött választási szövetség a magyar szavazók egy részét is elidegenítheti. A Magyar Szövetségnek így azt kell mérlegelnie, milyen módon tudja biztosítani a magyar közösség parlamenti képviseletét.
