Szeptember 7-éig összesen húsz nyugat-nílusi lázas megbetegedést regisztráltak Vajdaságban, miközben Szerbiában összesen 37 fertőzöttet tartanak nyilván – közölte a Vajdasági Közegészségügyi Intézet. A vajdasági betegek 95 százalékánál a betegség súlyos, az idegrendszert érintő formája alakult ki.
A fertőzöttek száma egyetlen hét alatt megduplázódott: augusztus 30-áig még tíz vajdasági esetet tartottak nyilván, szeptember 7-éig azonban már húszra emelkedett a számuk.
A betegek között 14 férfi és hat nő van, átlagéletkoruk 66 év. A Vajdasági Közegészségügyi Intézet adatai szerint 19 esetben neuroinvazív forma alakult ki, vagyis a fertőzés agyvelő- és/vagy agyhártyagyulladást okozott. Emiatt a betegek kórházi kezelésre szorultak, egy részük jelenleg is kórházban van.
Egy betegnél enyhébb lefolyású megbetegedést állapítottak meg, amely nem járt a központi idegrendszer gyulladásával.
Belgrádban és Vajdaságban a legtöbb eset
A Batut Közegészségügyi Intézet országos adatai szerint június 1-je és szeptember 6-a között 37 nyugat-nílusi lázas megbetegedést regisztráltak Szerbiában. Ezek közül 34 esetben alakult ki neuroinvazív forma.
A legtöbb fertőzöttet Belgrádban tartják nyilván, ahol tíz esetet jelentettek. A Dél-bácskai körzetben kilenc, a Közép-bánáti és a Dél-bánáti körzetben négy-négy, az Észak-bánáti körzetben két, a Nyugat-bácskai körzetben pedig egy megbetegedést regisztráltak.
Az idei szezon első két laboratóriumilag igazolt esetét augusztus 5-én jegyezték fel. Ezt követően alig több mint egy hónap alatt további 35 fertőzést mutattak ki.
Szúnyogok terjesztik a vírust
A nyugat-nílusi láz szezonális, szúnyogok által terjesztett fertőző betegség. A vírus fő terjesztője a Szerbiában is gyakori közönséges háziszúnyog, a Culex pipiens.
A fertőzési időszak Szerbiában rendszerint júniustól novemberig tart, ezért a szakemberek szerint a szezon még nem ért véget.
A fertőzöttek mintegy 80 százalékánál egyáltalán nem jelentkeznek tünetek. Körülbelül 20 százalékuknál enyhe, influenzaszerű megbetegedés alakul ki, míg a súlyos, idegrendszert érintő forma a fertőzöttek kevesebb mint egy százalékánál fordul elő.
A neuroinvazív megbetegedés elsősorban az idősebb, illetve más alapbetegségekkel is rendelkező embereknél jelenthet komoly veszélyt.
