Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő egy televíziós műsorban beszélt a határon túli magyarság helyzetéről, az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeiről és arról, miért tartja fontosnak az anyaországi és külhoni magyar közösségek összetartozásának erősítését.
A határon túli magyarság ügye a Fidesz–KDNP egyik legfontosabb nemzeti ügye – erről beszélt Koncz Zsófia a műsorban. A politikus szerint érdemes abból kiindulni, milyen változások történtek 2010 után, és hogyan alakult át az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolata.
Koncz Zsófia személyes történetet is felidézett. Elmondta, édesapja országgyűlési képviselő volt a 2010 és 2014 közötti ciklusban, és amikor egyszer megkérdezte tőle, melyik parlamenti döntésére a legbüszkébb, mindig ugyanazt válaszolta: arra, hogy megszavazhatta a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság lehetőségét.
A képviselő szerint a magyar történelemben hosszú időszakokon keresztül próbálták egymástól elszakítani az anyaországi és a határon túl élő magyarokat. Felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor a külhoni magyar közösségek helyzetéről alig lehetett nyíltan beszélni, valamint a 2004. december 5-i népszavazást is, amelyet a nemzetpolitika egyik fájó pontjaként említett.
Koncz Zsófia úgy fogalmazott: az elmúlt tizenöt évben ezzel szemben egyre inkább sikerült egymásra találni, és ismét egy összetartozó nemzetként tekinteni egymásra. Kiemelte, számára az is természetes, hogy ha egy határon túli magyar közösséget sérelem ér, vagy nehéz helyzetbe kerül, az az anyaországban élő magyarokat is érinti.
– Ami őket bántja, sérti, vagy rossz helyzetbe hozza, az nagyon-nagyon fáj – fogalmazott.
A politikus szerint a nemzetpolitika egyik legfontosabb feladata ennek az összetartozásnak a megőrzése és erősítése. Augusztus 20-át is olyan ünnepként említette, amely a világ különböző részein élő magyarokat is képes összekötni.
Koncz Zsófia a határok átjárhatóságának jelentőségéről is beszélt. Mint mondta, neki is vannak felvidéki magyar rokonai, ezért személyesen is megtapasztalta, mennyit jelent, hogy a schengeni rendszernek köszönhetően ma már sok helyen hosszadalmas határellenőrzés nélkül lehet közlekedni. Saját családi példáját említve arról beszélt, hogy dédszülei sírjához is könnyebben eljuthat, mint korábban.
A képviselő szerint különösen fontos megőrizni mindazt, ami az elmúlt években közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medence magyar közösségeit. Úgy fogalmazott, vigyázni kell egymásra, és nem szabad olyan irányba terelni a közbeszédet, amely ismét szembeállítaná az anyaországban és a határokon túl élő magyarokat.
Koncz Zsófia hangsúlyozta: az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye éppen az, hogy a korábbi választóvonalak helyett egyre inkább az összetartozás került előtérbe, és a határon túli magyar közösségekre nem különálló közösségekként, hanem az egységes magyar nemzet részeként tekintenek.
Fotó: MI
