Csóka szívében található az impozáns kastély, amely a Marczibányi család építészeti örökségeként ismert. A birtok 1782-ben került a család tulajdonába, és az 1860-as években kezdték meg a kastély építését, melyet azonban nem sikerült teljesen befejezni. Az idők során több tulajdonos kezén is átvonult, végül Sváb Károly fejezte be az építkezést, aki jelentős átalakításokat végzett rajta.
A kastély homlokzatát eklektikus stílus jellemzi, és központi eleme a terasz, amely kovácsoltvas korlátjával, valamint íves ablakaival vonzza a tekintetet. A belső terek közül kiemelkednek a tágas, boltíves helyiségek és a szellős lépcsőház, amely egykor a kastély legfőbb díszének számított.
A Lederer család birtokába a 19. század végén került, és a család gazdálkodási újításai gazdasági fellendülést hoztak a térségben. A II. világháború során azonban a kastély hadikórházként működött, majd államosították. A háború után többszörös átalakításon esett át, később pedig közigazgatási célokra használták.
Az épület ma elhagyatott állapotban van, de egykor vendéglátóipari célokat is szolgált, működött benne egy étterem és több szállodai szoba is helyet kapott. Bár állami védettséget élvez, jelenleg nem látogatható, és az elmúlt évtizedek során elkerülte a komolyabb felújításokat. A kastély körüli növényzet visszavágása után ismét láthatóvá vált a régi pompájából valamicskét megőrzött homlokzat.
A Lederer család a kastély fénykorában mintagazdaságot vezetett, ahol a helyi lakosság jelentős része talált munkát. A kastély környékén borászat, kertészet, valamint ló- és szarvasmarha-tenyésztés is folyt. A gazdaság mentesült az 1920-as agrárreform alól, ami lehetővé tette a birtok további működését.
A II. világháború azonban véget vetett a kastély virágzásának, a Lederer család tagjai nem tértek vissza. Az épület a háború után különböző funkciókat látott el, de mára elhagyatottan áll. Az örökségvédelem alatt álló kastély megérdemelné, hogy újra közösségi élet színtere legyen, hiszen nemcsak építészeti, hanem történelmi értéke is jelentős a helyi közösség számára.
Kép forrása: Hét Nap
