Napjainkban, amikor már az általános iskola alsó tagozatos diákjai közül is sokan saját okostelefonnal rendelkeznek, egyre ritkábbnak számít, ha a szülők tudatosan korlátozzák vagy elhalasztják a készülék használatát. Az ilyen döntések gyakran értetlenséget váltanak ki a környezetből, és nem ritkán a gyerekek részéről is ellenállásba ütköznek.
Erről beszélt korábban Novak Đoković is Ivan Ivanović műsorában. A világhírű szerb teniszező elárulta, hogy nyolc- és tizenegyéves gyermekei még nem rendelkeznek saját telefonnal, noha az iskolában szinte minden osztálytársuknak van.
„Ma már mindenki telefont használ. Digitális korban élünk, a technológiai fejlődés az elmúlt másfél évtizedben elképesztő volt. Két gyermek édesapja vagyok, nyolc- és tízenegyévesek. A feleségemmel közösen úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem kapnak telefont. Persze gyakran panaszkodnak, hogy az iskolában mindenki másnak van, csak nekik nincs. Nem könnyű ezt szülőként kezelni, mert amikor mindenki ugyanazt teszi, a gyerek is úgy érzi, neki is követnie kell a többieket. Pedig nem muszáj” – fogalmazott Đoković.
Novak Djokovic: “My kids don't have cell phones and won’t until they are mature enough. They complain that everyone at school has one except them. When everyone follows the herd, conformity is expected. But it doesn’t have to be that way. That's where we differ.” pic.twitter.com/PH38fqafzV
— Danny (@DjokovicFan_) May 25, 2026
A teniszező szerint fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan gondolkodni, kritikusan szemlélni a világot, és ne engedjenek automatikusan a társas nyomásnak.
A szakértők is óvatosságra intenek
Đoković véleménye egybeesik számos nemzetközi egészségügyi szervezet ajánlásával. Egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a mobiltelefonok és a közösségi média túlzott használata negatív hatással lehet a gyermekek fejlődésére.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a digitális tartalmak megfelelő keretek között hasznosak lehetnek, ugyanakkor a közösségi platformokat úgy alakítják ki, hogy minél hosszabb használatra ösztönözzenek. Ez ronthatja az alvás minőségét, csökkentheti a fizikai aktivitást, és kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészséges szokások kialakulását.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a két év alatti gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, míg a két és öt év közötti korosztály esetében napi legfeljebb egy óra képernyőidő javasolt.
Nemcsak az eltöltött idő számít
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem kizárólag a képernyő előtt töltött órák száma jelent problémát. A túlzott telefonhasználat gyakran kiszorítja az alvást, a szabadtéri játékot, a mozgást, valamint a családdal és a kortársakkal töltött személyes időt. Mindez a kreativitás, az önállóság és a kritikus gondolkodás fejlődésére is hatással lehet.
Az elmúlt években számos kutatás talált összefüggést a gyermekek és serdülők túlzott okostelefon-használata, valamint a szorongás, a depressziós tünetek és a figyelemzavarok gyakoribb előfordulása között. Egyes szakértők ezért azt javasolják, hogy a gyermekek lehetőleg csak 14 éves koruk után kapjanak saját okostelefont, különösen a közösségi média hatásai miatt.
A cél nem a technológia kizárása, hanem a tudatos használat
A szakértők szerint ma már szinte lehetetlen teljesen távol tartani a gyerekeket a digitális világtól. Sokkal fontosabb, hogy megtanulják felelősen és kiegyensúlyozottan használni a technológiát.
Sokan ezért úgy vélik, hogy Novak Đoković döntése nem a modern eszközök elutasításáról szól, hanem arról, hogy gyermekei először olyan készségeket sajátítsanak el, mint az önállóság, a kritikus gondolkodás és a társas nyomással szembeni ellenállás. Egy olyan korban, amikor az okostelefonok már szinte a gyermekkor természetes részévé váltak, a valódi kérdés már nem az, hogy a gyerekek használnak-e majd technológiát, hanem az, hogy mikor és milyen feltételek mellett kapják meg első saját készüléküket.







