Jelentősen csökkenhetnek a külhoni magyar közösségek támogatásai a 2027-es magyar költségvetés tervezete alapján. Nacsa Lőrinc volt nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője szerint a nemzetpolitikára fordított források 31 százalékkal, mintegy 27 milliárd forinttal csökkennének. A politikus parlamenti felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a támogatások visszavágása magyar intézmények, közösségek és családok helyzetét veszélyeztetheti.
A Magyar Országgyűlésben zajlik a 2027-es költségvetés vitája, amely a Tisza-kormány első önállóan összeállított éves költségvetése. A tervezet nemzetpolitikai vonatkozásait Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásában és Facebook-bejegyzésében is élesen bírálta.
A korábbi nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a külhoni magyar közösségek támogatása nem tekinthető felesleges kiadásnak vagy kiváltságnak, hiszen az intézmények működése, a magyar identitás megőrzése és a közösségek hosszú távú fennmaradása is függ ezektől a forrásoktól.
„Ezek a támogatások a külhoni magyar közösségeknél a megmaradást és a túlélést jelentik” – hangsúlyozta parlamenti felszólalásában.
Nacsa emlékeztetett arra, hogy Magyarország határain kívül, a Kárpát-medencében több mint egymillió magyar állampolgár, valamint ennél jóval több, mintegy másfél-kétmillió magyar nemzetiségű ember él.
Mint fogalmazott, a magyar költségvetésnek eddig is mindössze 0,8–1 százalékát fordították nemzetpolitikai célokra, a 2027-es tervezetben azonban szerinte még ezt az összeget is jelentősen csökkentenék.
EGYES PROGRAMOK TÁMOGATÁSA TÖBB MINT 70 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENHET
A képviselő Facebook-bejegyzésében részletesen ismertette, mely nemzetpolitikai programokat érintenék leginkább a tervezett megszorítások.
Az általa közölt adatok szerint a Határtalanul program keretösszege 78 százalékkal, a kárpátaljai szociális program támogatása 72 százalékkal, míg a Kárpát-medencei magyar intézmények, egyházak és közösségek támogatása 47 százalékkal csökkenne.
Nacsa szerint az elvonások következményei messze túlmutatnak a költségvetési számokon. Magyar óvodák, oktatási és kulturális intézmények, hagyományőrző közösségek, szórványkollégiumok és falugazdász-hálózatok működését is érinthetik, miközben sok tízezer család és gyermek számára válhat nehezebbé a magyar közösségi életben való részvétel.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte felszámolják a külhoni magyarok állampolgársági, anyakönyvi és okmányügyintézését helyben segítő irodahálózatot, valamint a közmédia külhoni tudósítói hálózatát.
Emellett kifogásolta, hogy nem írták ki a diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségeket segítő Kőrösi Csoma Sándor Programot és Petőfi Sándor Programot sem.
NEMZETPOLITIKAI KONSZENZUST SÜRGET
Parlamenti felszólalásában Nacsa Lőrinc azt kérte a kormánypárti képviselőktől, hogy a költségvetési átalakítások során ne szoruljon háttérbe a nemzetpolitika.
„Én csak annyit kérek, hogy ebben legyen egy konszenzus a nemzetpolitikai támogatásokban” – fogalmazott.
Facebook-bejegyzésében azt is felvetette, hogy érdemes lenne törvényben meghatározni a nemzetpolitikai támogatások minimális szintjét, amely alá egyetlen kormány sem csökkenthetné a rendelkezésre álló forrásokat.
A képviselő szerint a külhoni magyar intézmények működési feltételeit nem lehet teljes egészében a többségi államok támogatásából biztosítani, ezért Magyarország szerepvállalása továbbra is nélkülözhetetlen.
„A külhoni közösségeket nem lehet magukra hagyni! A segítség nem beleszólást, a támogatás nem irányítást jelent. Hanem a megmaradást” – zárta bejegyzését Nacsa Lőrinc.
Címlapképünk archív felvétel.







