A globális műtrágyaellátás zavarai és a mezőgazdasági termelési költségek emelkedése miatt 2027-ben tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A nemzetközi folyamatok Szerbiában is éreztethetik hatásukat, a hazai műtrágyagyártás ugyanakkor mérsékelheti az ellátási kockázatokat – számolt be róla a Magyar Szó.
A J. P. Morgan előrejelzése szerint a globális élelmiszerárak 2027 első felében akár 5 százalékkal is emelkedhetnek. A drágulás különösen az olyan termékeket érintheti, mint a kávé, a kakaó és a cukor, amelyekből Szerbia is importra szorul.
Az áremelkedés hátterében a magas hőmérséklet és a szárazság mellett a műtrágyaellátás bizonytalansága állhat. A helyzetet tovább nehezítik a geopolitikai feszültségek és a szállítási útvonalakon kialakuló fennakadások. A Hormuzi-szoroson halad át a globális nitrogénműtrágya-szállítmányok mintegy harmada, ezért az ottani zavarok közvetlenül érinthetik a mezőgazdaság számára fontos termék ellátását.
A J. P. Morgan szerint a műtrágyahiány következményei késleltetve jelentkezhetnek. Mivel a növények fejlődésének korai szakaszában szükség van a megfelelő tápanyag-utánpótlásra, a késve érkező műtrágya alacsonyabb terméshozamhoz vezethet. Ennek hatása akár egy évvel később is megjelenhet az élelmiszerárakban.
Žarko Galetin agrárközgazdász a Nova Ekonomijának azt mondta, reálisnak tartja a J. P. Morgan előrejelzését. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban az üzemanyagtól a műtrágyáig több, a mezőgazdasági termeléshez szükséges tényező költsége emelkedett, miközben logisztikai problémák is nehezítik az ellátást.
Galetin szerint az elsődleges mezőgazdasági termékek világpiaci ára kisebb mértékben, de folyamatosan emelkedik. A folyamat további alakulását elsősorban a geopolitikai helyzet és az áruk elérhetősége határozhatja meg.
Nebojša Mićić, az Elixir Group értékesítési és ellátási láncért felelős alelnök szerint a nemzetközi problémák Szerbiára is hatással lehetnek. A műtrágya drágulása vagy korlátozott elérhetősége növelheti a termelési költségeket, a felhasználás visszafogása pedig csökkentheti a terméshozamokat, ami később az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a világpiaci élelmiszerárak emelkedése nem jelenti azt, hogy Szerbiában is ugyanolyan mértékű drágulás következik be. A hazai árak alakulását egyebek mellett a terméseredmények, az energia- és egyéb termelési költségek, valamint a kereslet és a kínálat határozza meg.
Szerbia helyzetét javítja, hogy jelentős hazai műtrágyagyártó kapacitással rendelkezik, különösen a komplex ásványi műtrágyák esetében. Az ország azonban bizonyos alapanyagokból továbbra is külföldi beszerzésre szorul.
Mićić szerint jelenleg nem kell közvetlen műtrágyahiánytól tartani Szerbiában. A tartós nemzetközi zavarok ugyanakkor egyes termékek drágulását, hosszabb szállítási időt és korlátozottabb elérhetőséget okozhatnak. A legnagyobb kockázatot így a mezőgazdasági termelési költségek fokozatos emelkedése, és ezen keresztül az élelmiszerek további drágulása jelentheti.
Címlapképünk illusztráció, forrás: Unsplash
