A rendkívüli hőhullámok és a folyók alacsony vízállása komoly terhelést jelent a délkelet-európai országok villamosenergia-rendszereire. Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában termelési problémák alakultak ki, miközben Bulgária egyelőre kedvezőbb helyzetben van – derül ki az Energiastratégia Intézet augusztusi régiós elemzéséből.
A problémák hátterében egyszerre áll a magas hőmérséklet miatt növekvő villamosenergia-fogyasztás, valamint a Duna és más folyók alacsony vízállása. Utóbbi a vízerőművek termelését közvetlenül csökkenti, de az atomerőművek és egyes fosszilis erőművek működését is nehezíti, mivel azok hűtéséhez jelentős mennyiségű folyóvízre van szükség – számolt be róla a Portfolio.
SZLOVÉNIÁBAN VISSZAFOGTÁK A KRŠKÓI ATOMERŐMŰ TERMELÉSÉT
Szlovéniában elsősorban a Horvátországgal közösen üzemeltetett Krškói Atomerőművet érintette a hőhullám. Az erőmű hűtésében fontos szerepet játszó Száva magas vízhőmérséklete miatt a 730 megawatt teljesítményű létesítmény termelését előbb 90, majd 80 százalékra csökkentették.
Az üzemeltető közben növelte a hűtőtornyok kapacitását, és olyan eljárásokat vezetett be, amelyekkel másodpercenként 25 köbméterről 8,5 köbméterre mérsékelték a folyóból felhasznált víz mennyiségét. A hőhullám gyengülésével később ismét 90 százalékra emelhették a termelést.
Horvátországban eközben rekordot döntött az áramfogyasztás: augusztus 11-én este 3400 megawattos terhelést mértek. Az ország jelentős importra szorult, amelynek nagy része Szlovéniából és Magyarországról érkezett. Egy vizsgált időszakban a fogyasztás több mint 46 százalékát külföldről fedezték.
SZERBIÁBAN A VÍZERŐMŰVEK TERMELÉSE ESETT VISSZA
Szerbiában elsősorban a Duna alacsony vízállása okoz gondot. Az ország villamosenergia-termelésének közel harmadát biztosító vízerőművek közül a Vaskapu 1 és Vaskapu 2 a beépített kapacitásának csak töredékét tudta kihasználni.
A kiesés miatt nagyobb teher hárul a szerbiai széntüzelésű erőművekre. A kostolaci létesítmények működését ugyanakkor szintén hátráltatja az alacsony vízállás, mivel hűtésükhöz folyóvizet használnak.
Az Elektroprivreda Srbije (EPS) szerint a Bajina Bašta-i szivattyús-tározós vízerőmű a hőhullám csúcsán a tervezettnél hosszabb ideig tudott működni. A bányászati és energiaügyi minisztérium adatai alapján Szerbia 140 gigawattóra eltárolt energiatartalékkal rendelkezik.
ROMÁNIÁBAN ALAKULT KI AZ EGYIK LEGSÚLYOSABB HELYZET
Az Energiastratégia Intézet elemzése szerint a vizsgált országok közül Romániában okozta az egyik legsúlyosabb helyzetet a hőség és az alacsony vízállás. A Duna vízhozamának csökkenése miatt le kellett állítani a Cernavodai Atomerőművet, miközben a vízerőművek termelése is jelentősen visszaesett.
A kieső kapacitások pótlására korábban leállított széntüzelésű erőműveket indítottak újra, miközben jelentősen növekedett Románia villamosenergia-importja is. Az elemzés szerint egyes nagy ipari fogyasztók energiaellátását korlátozták, ami az ipari termelést is visszavetette.
BULGÁRIA EGYELŐRE KEDVEZŐBB HELYZETBEN VAN
Bulgáriában ezzel szemben az év első hét hónapjában 8,34 százalékkal nőtt a villamosenergia-termelés, amihez jelentősen hozzájárult a megújuló energiaforrások bővülése. Az ország ezért a víztározók kapacitását egyelőre vésztartalékként tudja kezelni.
Kockázatot jelent ugyanakkor a Duna további apadása. A Kozloduj Atomerőmű egyelőre teljes kapacitással működik, de a folyó vízszintje megközelítette azt a határt, amely alatt már az erőmű működését is korlátozni kellene.
JELENTŐSEN EMELKEDTEK A VILLAMOSENERGIA-ÁRAK
A szélsőséges időjárás az egész délkelet-európai villamosenergia-piacra hatással volt. Az Energiastratégia Intézet hét regionális energiatőzsde adatai alapján 50–100 százalékos áremelkedést azonosított a korábbi hetekhez képest.
A fogyasztás országonként 5–20 százalékkal emelkedett, miközben a termelést az alacsony vízállás és az erőművek hűtési problémái korlátozták. A nukleáris energia részaránya a régiós villamosenergia-termelésben 42-ről 37 százalékra csökkent.
A csúcsidőszakokban több délkelet-európai energiatőzsdén is meghaladta a 700 eurót a megawattóránkénti ár. A vizsgált időszak legmagasabb, 717 euró/megawattórás értékét a szlovén BSP Southpool tőzsdén jegyezték.
Az elemzés szerint Bulgária és Görögország kedvezőbb helyzetéhez a jelentős napenergia- és akkumulátoros energiatárolási kapacitások is hozzájárulnak. Mindkét ország jelentős mennyiségű villamos energiát tudott exportálni a régió más államaiba.
Az Energiastratégia Intézet szerint az eddigi intézkedések elsősorban átmeneti megoldást jelentenek. A tartósan alacsony folyóvízszintek és a szélsőséges hőmérsékletek egyre nagyobb kihívást jelenthetnek a délkelet-európai villamosenergia-rendszerek számára.
Címlapképünk illusztráció, forrás: Pexels
