A John Hopkins Egyetem kutatóinak felfedezése segíthet megérteni, hogy mi lehet az oka az ADHD kialakulásának, és akár új gyógymódok létrehozásában is segíthet.
A koncentráció képessége nem modern emberi vívmány, sőt még csak nem is a főemlősök sajátossága. A madarak, hüllők, de még a halak is képesek arra, hogy figyelmüket egyetlen célpontra irányítsák, miközben teljesen kizárják a zavaró tényezőket. Ez az alapvető túlélési mechanizmus több száz millió éve létezik, az azonban eddig rejtély volt, hogy pontosan mely agyi struktúrák felelősek érte.
A Nature Communications című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a Johns Hopkins Egyetem kutatói azonban most azonosítottak egy ősi idegsejtcsoportot, amely kritikus szerepet játszik a szelektív térbeli figyelem szabályozásában. Mivel az egerek és az emberek közös emlős múlttal rendelkeznek, rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy ugyanezek a neuronok a humán agyban is jelen vannak és működnek – írja a Science Alert.
Mit találtak a kutatók?
A szelektív térbeli figyelem az állatvilágban a mindennapi túlélés záloga: elengedhetetlen a táplálékszerzéshez, az utódok gondozásához és a ragadozók elkerüléséhez. Embereknél ezen funkció sérülése vagy zavara olyan állapotokhoz köthető, mint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) vagy a skizofrénia.
Az azonosított gátló neuronok az úgynevezett parabigemino lateral tegmental inhibitory complex (PLTi) részét képezik. Ezek a sejtek GABA-t (gamma-aminovajsavat) használnak kémiai hírvivőként, amelyről korábbi kutatások már kimutatták, hogy kulcsszerepet játszik az ADHD kialakulásában. A PLTi neuronjai közvetlenül modulálják az ikertestet (superior colliculus), amely az emlősök középagyának egyik fő komponense. Ez a terület felelős a vizuális és egyéb érzékszervi ingerek összehangolásáért, létrehozva a minket körülvevő világ térbeli térképét.
Ez az agyterület olyan, mint egy figyelmi szelekciós motor. Segít megválaszolni a kérdést: mi a legfontosabb információ, amire most azonnal figyelnem kell?
– magyarázta Dr. Shreesh Mysore, a kutatócsoport neurobiológusa.
Hogyan zajlott a kísérlet?
A kutatás során a szakemberek egereket tettek próbára egy képernyővel. Az állatoknak az előttük megjelenő képekre kellett koncentrálniuk, és az orrukkal megérinteni az érintőképernyőt a jutalomért, miközben a kijelző más részein felbukkanó zavaró ingereket figyelmen kívül kellett hagyniuk. Az egészséges egerek kiválóan teljesítették a tesztet. Ezt követően a kutatók egy speciálisan tervezett vírus segítségével ideiglenesen kikapcsolták a PLTi-neuronokat az állatok agyában. Az eredmény drámai volt: az egerek azonnal elveszítették a fókuszálási képességüket.
Amikor deaktiváltuk ezeket a neuronokat, az egerek rendkívüli módon figyelmetlenné és könnyen kizökkenthetővé váltak
– mondta el Ninad Kothari, a tanulmány társszerzője.
A kutatók szerint az ADHD egyik fő jellemzője, hogy még a leghalványabb zavaró tényezők is elvonják a figyelmet – és pontosan ezt láttuk az egereknél is, amikor a sejteket elnémítottuk. Ám a következő napon, amikor a neuronokat újra visszakapcsolták, ugyanaz az állat ismét képes volt figyelmen kívül hagyni még a legerősebb zavaró ingereket is.
Természetesen sokkal több kutatásra lesz szükség annak megerősítésére, hogy ezek a neuronok ugyanúgy működnek-e az emberekben is. De ez a felfedezés segíthet megérteni, hogy mi lehet az oka az ADHD kialakulásának az embereknél, és akár új gyógymódok létrehozásában is segíthet.
