Az Újvidéki Rádió PoliTér című műsorában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt a vendég. A beszélgetést Muci Szántó Márta vezette, aki élesen és kritikus éllel vetette fel a szerbiai politikai válságot, a társadalmi megosztottságot, valamint a vajdasági magyar közösség állapotát.
Két tábor, két valóságértelmezés
A műsorvezető szerint Szerbia politikai válságban van, ugyanakkor a társadalmi válság „bizonyos értelemben fordulatot vett”, de az ország továbbra is mélyen megosztott. Felvetette, hogy „két tábor” alakult ki: az egyetemisták és az őket támogató polgárok csoportja, illetve a hatalmi struktúrákat irányító kör. A hallgatók értésére adta: a kérdés az, hogy ez a szembenállás vajon képes-e bármilyen pozitív változást hozni.
Pásztor Bálint elismerte, hogy „társadalmi válság van, és vannak elégedetlen polgárok”, de szerinte az elmúlt hetek eseményei igazolták, hogy a VMSZ álláspontja helytálló: „Az, amiről a Vajdasági Magyar Szövetségben hónapok óta beszélünk, annak valóban nincs alternatívája.” A párt elnöke határozottan elutasította az utcai nyomásgyakorlást mint politikai eszközt: „Nem látunk megoldást abban, hogy ártatlan emberek életét lehetetlenítsék el a tüntetők.”
A tüntetések politikai háttere
Pásztor Bálint szerint a tiltakozásokban egyre inkább háttérbe szorul a valódi társadalmi elégedetlenség: „Látszik, hogy a tüntetők nagy része politikailag motivált.” Arra utalva, hogy egyetemi plénumokon már választásokon való indulásról és listaállításról döntenek, így fogalmazott: „Ez kőkemény politika, és nem valami más.”
Ugyanakkor elismerte, hogy vannak jóhiszemű résztvevők is, akik változást szeretnének, de hangsúlyozta, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek nem szabad politikai eszközzé válniuk.
A vajdasági magyarok megosztottsága?
Muci Szántó Márta több kérdésben is arra utalt, hogy a vajdasági magyar közösség jelentős része támogatja a tüntetéseket. Pásztor Bálint szerint ez a kép torzított: „Mindig is volt egy 20%-os szavazói réteg, amely soha nem szavazott a VMSZ-re – ez nem új jelenség.” Hangsúlyozta azonban: „A vajdasági magyar közösség túlnyomó többsége a normalitásban gondolkodik… azt szeretné, hogy a gyereke iskolába járjon, haladjon az egyetemen, normális országban éljen.”
A közösségi médiában látható kommentháborúról így fogalmazott: „Nem lehet Facebook-hozzászólások alapján közvéleményt mérni, és pláne nem lehet választási eredményeket feltételezni.”
Közbiztonság: csantavéri példa, valós válasz
Az interjú egyik legélesebb része a csantavéri közbiztonsági helyzettel foglalkozott, ahol a műsorvezető szerint az ott élők „valóságos terrort” élnek meg. Pásztor Bálint kiemelte, hogy a VMSZ nemcsak tud a problémáról, hanem konkrét lépéseket is tettek ugyanis tegnap a városházán VMSZ-es tisztségviselők egyeztettek a rendőrfőnökkel.
Visszautasította a kérdező kollektív bűnösségre utaló megközelítését is: „Nem gondolom, hogy nekünk itt a közszolgálati médiában a romák ellen kellene uszítani. Tudjuk, hogy vannak romák és nem romák is az elkövetők között, de ez nem lehet vitaalap.”
A migránsügy és a kis értékű lopások kérdése
A migrációs válságkezelést és a kis értékű lopások ügyét is a VMSZ eredményének tekinti. Mint elmondta, 2015 és 2023 között a párt volt az egyetlen, amely folyamatosan szorgalmazta a fellépést a migránsprobléma ellen. „Mostanra alig látni migránsokat az utcákon – ez a kitartó munka eredménye” – fogalmazott.
A kis értékű lopások kapcsán elmondta: „Tíz éve értük el, hogy az értékhatár 15 ezer dinárról 5 ezerre csökkenjen. Amikor felmerült, hogy ezt visszaemelik, újra felléptünk, és elértük, hogy ne változtassanak a törvényen.”
A vajdasági deklaráció – van-e mitől tartani?
A szerbiai közvéleményt korábban felkavarta az ún. „vajdasági deklaráció”, amelyet a Szerb Haladó Párt nagygyűlése fogadott el. Pásztor Bálint világossá tette, hogy a VMSZ-nek ehhez semmi köze nem volt, és a dokumentumnak „sem jogi, sem politikai hatása nincs.” Szerinte sok ellenzéki politikai haszonszerzés céljából keltett hisztériát: „A Vajdasági Magyar Szövetség ellen uszították az embereket, és az emberek ezt sokszor el is hitték.”
Autonómia és pénzügyi önállóság
Az interjú végén hangsúlyozta, hogy a VMSZ továbbra is napirenden tartja Vajdaság pénzelésének kérdését, amelyről az alkotmány szerint már 2008-ban törvényt kellett volna hozni. „Mi voltunk az egyetlen párt, amely a kormányfő megválasztása során felszólalt ezért. És továbbra is harcolni fogunk érte, ahogyan sok más ügyért is.”
