Nagybecskerek főterén egykor méltóságteljesen állt Kiss Ernő szobra, emléket állítva az aradi vértanúnak, aki a Délvidéken talált végleges nyughelyet. A monumentális emlékművet 1906-ban avatták fel, de az impériumváltás után megsemmisítették. Története a magyar emlékezetpolitika sorsfordulóinak lenyomata.
Kiss Ernő 1799-ben születtett egy vagyonos, elmagyarosodott örmény családban. Hatalmas birtokokkal rendelkezett Nagybecskerek környékén, ahol családja tucatnyi falut tudhatott magáénak. Kiss Ernő a császári hadseregben szolgált, gyors katonai előmenetele végül az 1848–49-es szabadságharc fontos szereplőjévé tette. Az első jelentős magyar győzelem főszereplője volt, amikor 1848. szeptember 2-án elfoglalta a perlaszi szerb tábort. Később altábornaggyá nevezték ki, majd a pancsovai csata elvesztése után visszavonult az aktív harctéri szereptől. A szabadságharc leverése után Aradon került fogságba, ahol 1849. október 6-án az első kivégzettek közé tartozott. Kíváltságot kapott, hogy golyó általi halálban részesüljön, de a kivégzésekor az első sortűz csak megsebezte, végül közelről adták le a halálos lövést. Holttestét hű szolgája, Kovács Mihály csempészte ki, majd végül a családi kriptában, az eleméri Szent Ágoston-templomban helyezték örök nyugalomra.
Nagybecskerek közössége 1906-ban állított szobrot a helyi legendának számító Kiss Ernőnek. A Radnai Béla szobrász által készített, 5 méter magas bronzszobor a főtér meghatározó dísze lett. A talapzat, amelyen a szobor állt, háborús jelképeket hordozott: törött ágyúkereket és kettészakadt sánckosarat. A műalkotás felavatására 1906. május 14-én került sor, a helyi magyar közösség nagy összefogásával.
Az 1918-as impériumváltást követően a szerb hatóságok 1919. július 26-án éjjel felrobbantották a szobrot. A darabjait a város rendőrségére szállították, később a helyi múzeum udvarába kerültek. Az 1920-as években a magyar művészeti emlékek tudatos megsemmisítésének időszakában a Kiss Ernő-szobor is az eltüntnek hitt alkotások sorába került. Csak 2005-ben derült ki, hogy a szobor feje megmaradt, amit ekkor mutattak meg nyilvánosan.
Az évek során több kísérlet történt az emlékmű újraállítására. Végül 2016-ban, az eleméri Szent Ágoston Emléktemplom udvarán avatták fel az újraalkotott szobrot. Az egyházi hatóságok azonban 2023-ban az emlékművet lebontatták, mondván, hogy annak felállítására nem volt engedély. A magyar közösség kitartásának eredményeként 2024. október 6-án újra avatták a szobrot, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének közbenjárásával.
A Kiss Ernő-szobor története a magyar emlékezetpolitika és a délvidéki magyar közösség kitartásának szimbóluma. Minden megsemmisítési kísérlet ellenére a nagybecskereki magyarok újra és újra visszahozták.
