Szerbia megkezdte első atomerőművének előkészítését, amely egyben a Nyugat-Balkán első ilyen létesítménye lehet. A beruházás azonban még kezdeti szakaszban van: az ország előtt nemcsak a technológia és a kivitelező kiválasztása áll, hanem a szükséges jogi, intézményi és szakmai háttér kiépítése is – írja a Makronóm.
A francia állami energiavállalat, az EDF egy előzetes elemzés után további négy megvalósíthatósági tanulmányt készíthet Szerbia számára. Egyelőre azonban nem dőlt el, hogy végül melyik vállalat vehet részt az erőmű megépítésében.
A Makronóm szerint Belgrád a francia együttműködés mellett kínai, amerikai, dél-koreai, orosz és regionális partnerekkel is tárgyal, vagyis a szerb vezetés egyelőre több lehetőséget is nyitva tart.
AZ ELSŐ SZAKASZT JÖVŐRE ZÁRNÁK LE
A szerb kormány tervei szerint a nukleáris program első szakaszát a jövő év közepére fejeznék be. Az ország 2032-re szeretné kialakítani azt az intézményi, szabályozási és szakmai hátteret, amely már lehetővé tenné a technológia kiválasztását és a szerződéskötési folyamat megkezdését.
A jelenlegi elképzelések alapján az építkezés a következő évtized közepén kezdődhetne meg, az atomerőművet pedig 2040 körül vagy azt követően kapcsolhatnák rá a villamosenergia-hálózatra.
A Makronóm ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek egyelőre politikai céldátumok. A beruházásnak még nincsenek meg a szükséges engedélyei, a kivitelezési szerződései, a végleges finanszírozási konstrukciója és a részletes ütemterve sem.
ÉVTIZEDEKIG TILOS VOLT ATOMERŐMŰVET ÉPÍTENI
Szerbia 2024 novemberében oldotta fel az atomerőművek építésére vonatkozó, 35 éve hatályban lévő tilalmat. A jogi akadály megszüntetése azonban csak az első lépést jelentette.
Az országnak létre kell hoznia a megfelelő hatósági és törvényi hátteret, ki kell jelölnie az erőmű üzemeltetőjét, valamint megoldást kell találnia a nukleáris hulladék elszállítására és tárolására. Emellett a teljes biztonsági infrastruktúrát is ki kell építeni.
Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése szerint a szerbiai nukleáris biztonsági és sugárvédelmi szabályozás jelenleg csak részben felel meg az Euratom előírásainak. A jelentés a régi kutatóreaktorokhoz és tárolólétesítményekhez kapcsolódó engedélyezési ügyek rendezését, valamint a szerb nukleáris és sugárbiztonsági hatóság kapacitásainak megerősítését is sürgette.
A SZÉNFÜGGŐSÉG MIATT FORDULNÁNAK AZ ATOMENERGIA FELÉ
A nukleáris program hátterében elsősorban Szerbia jelenlegi energiaszerkezete áll. Az ország 2024-ben megközelítőleg 34,3 terawattóra villamos energiát termelt, amelynek 61 százaléka barnaszénből és lignitből származott.
A vízenergia részaránya közel 29 százalék volt, míg a földgáz 4,9, a szélenergia 3,9, a napenergia pedig mindössze 0,35 százalékot képviselt.
A szerb villamosenergia-termelés tehát továbbra is erősen szénalapú, miközben a kibocsátáscsökkentési célok és az európai energiapiaci integráció egyre szűkebb mozgásteret hagy a magas szén-dioxid-kibocsátású erőműveknek.
Szerbia integrált energia- és klímaterve 2030-ra 45,2 százalékos megújuló részaránnyal számol a villamosenergia-termelésben. Mivel azonban az első atomerőmű még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint sem kezdheti meg működését 2040 előtt, az atomenergia nem helyettesítheti a következő évek hálózatfejlesztési, energiatárolási, energiahatékonysági és megújulóenergia-beruházásait.
SZAKEMBEREKBŐL IS HIÁNY VAN
A Makronóm beszámolója szerint jelenleg valamivel több mint húsz szakember dolgozik a szerb nukleáris program előkészítésén. Ez elegendő lehet a kezdeti feladatok összehangolására, egy atomerőmű megépítéséhez és üzemeltetéséhez azonban ennél jóval szélesebb szakmai háttérre lesz szükség.
Mérnököket, jogászokat, közgazdászokat, hatósági és sugárvédelmi szakembereket kell képezni, emellett felkészült hazai beszállítói hálózatot is létre kell hozni. Ezeket a kapacitásokat nem lehet néhány év alatt kiépíteni, ezért Szerbiának hosszú távú szakmai és oktatási stratégiára lesz szüksége.
A beruházás másik komoly kihívása, hogy egy atomerőmű teljes életciklusa – az előkészítéstől az üzemeltetésen át a leszerelésig és a hulladék kezeléséig – több évtizedet ölel fel. A program ezért nem függhet egyetlen kormánytól vagy politikai ciklustól.
A Makronóm elemzése szerint a sikerhez hosszú távon kiszámítható szabályozásra, politikai stabilitásra és társadalmi bizalomra egyaránt szükség lesz. Szerbia esetleges belpolitikai bizonytalansága ezért lassíthatja a folyamatot, hacsak az ország politikai helyzete nem stabilizálódik rövid időn belül.
Címlapképünk illusztráció, forrás: dobriy_vasya
