María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be Oslóban a Norvég Nobel-bizottság. Az indoklás szerint Machado „fáradhatatlanul dolgozik a demokratikus jogokért Venezuelában, és küzd azért, hogy igazságos és békés módon demokrácia jöhessen létre a diktatúrából”.
A Nobel-békedíj a világ egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet azok kapnak meg, akik kiemelkedő módon járultak hozzá a béke megőrzéséhez, a konfliktusok békés rendezéséhez vagy az emberi jogok védelméhez. María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető az autoritarizmus elleni évtizedekig tartó küzdelméért, a demokrácia félelem nélküli védelméért és a válság sújtotta országban tanúsított bátor erkölcsi vezetői teljesítményéért nyerte el pénteken a Nobel-békedíjat.
„A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját” – hangzott el az oslói bejelentésen.
Politikai elkötelezettségéért az 58 éves politikusnő hazájában folyamatosan elnyomásnak és megfélemlítésnek volt kitéve. 2010 és 2014 között parlamenti képviselő volt, de a rezsim által koholt vádak miatt kénytelen volt távozni. Ezt követően a parlamenten kívül támogatta a demokratikus mozgalmat.
2002-ben lépett be a politikába, 2018-ban a BBC „100 nője” közé választották, idén pedig a Time magazin is a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
2023-ban megnyerte az előválasztást, hogy a demokratikus ellenzék (Egységes Platform) jelöltjeként indulhasson a 2024-es elnökválasztáson, de miután a venezuelai rezsim önkényesen kizárta, Edmundo González Urrutia lett a jelölt.
A 2024. júliusi választásokat megelőző időszakban széleskörű elnyomás zajlott, ideértve az eltiltásokat, letartóztatásokat és az emberi jogok megsértését. Venezuela hivatalban lévő elnöke, Nicolás Maduro győzelmet hirdetett a választásokon, de az eredményeket független megfigyelők, köztük az ENSZ vitatták.
Az Európai Parlament 2024 szeptemberi állásfoglalásában Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela legitim elnökének. Az EP 2024-ben neki és Machadónak adományozta a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat, amiért a szabadság és a demokrácia újbóli megteremtéséért küzdő venezuelaiakat képviselik az országon belül és kívül.
A Nobel-békedíj jelöltjei között volt Donald Trump amerikai elnök is.
A díjat Alfred Nobel, a dinamit feltalálója alapította 1895-ben írt végrendeletében, és 1901 óta ítélik oda minden évben. A többi Nobel-díjjal ellentétben – amelyeket Svédországban adnak át – a békedíjat Norvégia fővárosában, Oslóban adományozzák a norvég Nobel-bizottság döntése alapján.
