A román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete lezárta a májusi parajdi bányakatasztrófa ügyében indított vizsgálatát, és súlyos hiányosságokat tárt fel az érintett állami intézmények működésében. A jelentés szerint már évekkel korábban előrelátható volt, hogy a Korond-patak eláraszthatja a sóbányát, ám a veszélyt a felelős szervek – köztük a bányát működtető Salrom és a vízügyi hatóság (ANAR) – nem vették komolyan.
A kormány honlapján közzétett, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a Salrom rendszeresen alábecsülte az árvízveszélyt, műszaki és szervezési terveiben pedig nem szerepelt stratégia a bánya, a tárnák és a berendezések védelmére. A vállalat évek óta csupán karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett, nem hajtott végre olyan beruházásokat, amelyek a lelőhely hosszú távú biztonságát szolgálták volna.
Az ellenőrök szerint a cég a 2006-ban kidolgozott, majd 2014-ben frissített tevékenységi tervben előírt szigetelési munkálatokat sem végezte el, amelyek a vízszivárgás csökkentését célozták volna. A 2012–2016 között végzett vízügyi beruházások átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, és elmulasztották a Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletének bevonását is.
A Salrom a 2022-es és 2023-as szivárgásokat követően készült szakvélemények ajánlásait sem ültette át a gyakorlatba. A cég késlekedett a védelmi munkálatok elindításával, a kivitelezési szerződést csupán tíz hónappal az egyik műszaki dokumentum elkészülte után írta alá – mindössze nyolc nappal azelőtt, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak ismét betört a bányába.
A jelentés szerint a tragédiát megelőző hónapokban több figyelmeztető jel is volt, de az illetékes tárcaközi bizottság összehívását sem kezdeményezték Bukarestben. A miniszterelnöki hivatal megállapította: a Salrom rendelkezett a szükséges anyagi forrásokkal, mégsem tett érdemi lépéseket a bánya védelmére.
A májusi katasztrófa következtében a híres parajdi sóbánya teljesen víz alá került, több száz munkahely került veszélybe, és a turisztikai szezon is súlyos károkat szenvedett. A vizsgálat lezárása után a román kormány várhatóan felelősségre vonásokat és szerkezeti átalakításokat rendel el az érintett intézményeknél.
Fotó: maszol.ro
