A 2026-os országgyűlési választásokig már csak tíz hónap van hátra, és a magyar belpolitika minden eddiginél izgalmasabb, kiszámíthatatlanabb időszakát éli. Az elmúlt évben a politikai erőtér látványosan átrendeződött, új szereplők jelentek meg, és nagyon úgy fest, hogy ismét kétpólusú lesz a magyar pártrendszer, mint ahogyan az korábban volt Orbán-Gyurcsány esetében.
Az új kihívó: Magyar Péter és a Tisza Párt
Magyar Péter felbukkanásakor még el sem tudta képzelni, hogy politikai szerepet vállaljon, mára azonban a Tisza Párt vezetőjeként az ellenzéki oldal legkarakteresebb figurája lett. Bár korábban azt hangsúlyozta, hogy nincsenek miniszterelnöki ambíciói, a pártja közösségére bízza, ki lesz Orbán Viktor kihívója 2026-ban, jelenleg már egyértelműen az látszik, hogy ha nem Viktornak, akkor Péternek fogják hívni 2026-tól a magyar miniszterelnököt. A Tisza Párt célja, hogy egyedül is képes legyen felvenni a versenyt a Fidesszel, és alternatívát kínáljon a bizonytalan szavazóknak is.
Van-e valódi programja a Tiszának?
Még korábban Magyar Péter évértékelő beszédében tett néhány konkrétabb, programhoz hasonlító ígéretet, például a korrupció elleni fellépést, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a közoktatás megreformálását – továbbra is rendkívül általános, és lényegében nem mutat túl azon, amit az elmúlt 14 évben bármelyik ellenzéki párt megfogalmazott volna. A gazdasági és társadalmi kérdésekben kevés konkrétum hangzik el, így a Tisza Párt programja inkább egy hangulati, mintsem egy valós alternatívát kínál a választók számára.
A népszerűség és annak korlátai
Magyar Péter népszerűsége jelenleg vitathatatlan: a közvélemény-kutatások szerint a pártja, jelenleg több támogatottsággal rendelkezik a jelenlegi kormánypártokénál. A nagy tüntetéseken, a közösségi médiában és a közbeszédben is uralja a terepet, sokakat mozgósított, főleg azokat, akik kiábrándultak a jelenlegi rendszerből vagy a régi ellenzékből.
De…
Mindez azonban nem példa nélküli: a választások előtti évben mindig megugrik az ellenzéki pártok népszerűsége, különösen, ha egy új, karizmatikus szereplő jelenik meg a színen. Az elmúlt évtizedek magyar politikai tapasztalatai azt mutatják, hogy a választásokhoz közeledve az ellenzéki hullámok rendre elapadnak, amikor a mozgósítás és a szervezeti háttér valódi próbája következik. A kérdés tehát az, hogy Magyar Péter mennyire tud majd ténylegesen mozgósítani, képes lesz-e országos hálózatot építeni, és valódi alternatívát kínálni a választóknak.
Több politikai elemző szerint az egyéni körzetekben fog eldőlni ténylegesen a választás kimenetele, amit a Tisza párt nagyon is jól tud, ezért törekedni fog arra, hogy jelöltjeiket a lehető legkésőbb jelentsék be. Nem hiába tudatosan „egyarcú” párt, a jelöltekről még szinte senki nem tud…
Kik lehetnek a potenciális szavazói?
A kutatások szerint Magyar Péter és a Tisza Párt főként a városi, fiatalabb, középosztálybeli, politikailag aktív, de a régi ellenzéki pártokból kiábrándult szavazók körében népszerű. Az Iránytű Intézet felmérése szerint például a Fidesz táborából is jelentős számú, főleg fiatalabb és középkorú, városi, magasabb végzettségű választó vándorolt át hozzájuk. A Tisza Párt támogatói között sok a bizonytalan, illetve a politikától eddig távol maradó választó, akik most a változás ígéretét keresik, de kérdéses, hogy a választás napján mennyien fognak valóban elmenni szavazni, és mennyire tudja őket mozgósítani egy kevéssé szervezett, program nélküli formáció.
Az ellenzéki térfél átrendeződése
A 2024-es év egyik legnagyobb politikai földindulása Novák Katalin kegyelmi döntéséhez köthető, amely teljesen átrendezte az ellenzéki oldalt, és a Fidesz számára is új kihívásokat teremtett. A régi ellenzéki pártok, amelyek eddig Budapestet és néhány nagyvárost uraltak, most attól tartanak, hogy a Tisza Párt elsodorja őket. Magyar Péter azonban nem akar összefogni velük, így a fővárosban többszereplős verseny várható, ami a kormánypártoknak kedvezhet.
A választási rendszer és a politikai realitások miatt a baloldal továbbra is megosztott, miközben a Fidesz-KDNP egységesen, szervezetten készül a választásokra. Ez a szervezettség és stabilitás az, ami az elmúlt másfél évtizedben a kormányoldal sikerének záloga volt.
Hatékony lehet a kormányzati kommunikáció: biztonság, szuverenitás, nemzeti érdek
A kormányzati kommunikáció középpontjában továbbra is a magyar emberek biztonsága, a nemzeti szuverenitás megőrzése és a magyar érdekek határozott képviselete áll. Az orosz–ukrán háború kérdésében a magyar kormány következetesen a béke pártján áll, elutasítja a fegyverszállításokat, és minden lehetséges fórumon a diplomáciai megoldás mellett érvel. Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a háború eszkalációja helyett a béketárgyalásoknak kell elsőbbséget élvezniük, hiszen a magyar emberek nem akarnak háborút, nem akarnak újabb áldozatokat, gazdasági nehézségeket.
Az új jackpot: Ukrajna EU-csatlakozása
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a magyar kormány világossá tette: a gyors felvétel nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit. A tagjelölti státusz feltételei nem teljesültek, a kivételezés pedig aláássa az uniós intézmények hitelességét. Magyarország ezért azt szorgalmazza, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólása legyen az ilyen sorskérdések eldöntésébe, és hogy a magyar érdekek ne sérüljenek a geopolitikai játszmákban.
Továbbra is harcban Brüsszellel és a szuverenitás védelmének fontossága
A brüsszeli bürokrácia és a magyar kormány közötti konfliktusok továbbra is meghatározzák a politikai napirendet. A kormány egyértelműen kiáll amellett, hogy Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya: semmilyen külső befolyás, semmilyen pénzügyi vagy politikai nyomás nem kényszerítheti térdre a magyarokat. A kormányzati kommunikáció egyik fő üzenete, hogy „Magyarország nem válhat gyarmatává”, és minden eszközzel meg kell védeni a nemzeti önrendelkezést.
Az ellenzék – köztük a Tisza Párt is – ezzel szemben gyakran külföldi finanszírozásból kampányol, ami felveti a befolyásolás, a magyar belügyekbe való külső beavatkozás veszélyét. A Fidesz-KDNP többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar választók csak akkor dönthetnek szabadon, ha mindenki tiszta lappal, átláthatóan indul a választáson, és nem külföldi érdekek mentén politizál.
Konklúzió, kilátások 2026-ra
A Fidesz-KDNP számára a legnagyobb kihívás, hogy a 2024-es év nehézségeit maga mögött hagyva tovább erősítse a bel- és külpolitikai sikereit, és megőrizze a társadalmi stabilitást. Az ellenzéki oldalon pedig az a kérdés, hogy a Tisza Párt képes-e valódi országos hálózatot építeni, vagy sorsa a korábbi ellenzéki formációkéhoz hasonlóan alakul.
A magyar választók előtt világos a választás: a stabilitás, a biztonság, a szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme, vagy a bizonytalan, külföldi érdekek által befolyásolt kísérletezés. A visszaszámlálás tehát nemcsak a választásokig tart, hanem a magyar jövő, a nemzeti önrendelkezés és a béke melletti elkötelezettség megerősítéséig is.
Fotó: 24.hu
