A torontálvásárhelyi református templom nemcsak Vajdaság, hanem a déli Bánság egyik legjelentősebb egyházi épülete, hiszen a 68 méter magas tornyával messziről is jól látható jelképe a településnek. A templom 1838-ban épült, és azóta is a helyi református közösség lelki életének központja. A telepesek, akik 1794-ben Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról és Gyomáról érkeztek, hamar megalapították a közösséget, és megkezdték a templom építését, hogy méltó helyen gyakorolhassák hitüket.
A templom története és építése
Az első református templom egy szerény épület volt, vályogból és téglából készült, nádtetővel fedve. Ez az egyszerű templom azonban 1830-ban egy tűzvész áldozatává vált, és teljesen elpusztult. A közösség nem adta fel: három évvel később, 1833-ban megkezdték az új, nagyobb templom építését. Az építkezés öt évig tartott, és az akkori építészeti színvonalhoz mérten lenyűgöző eredmény született. Az építkezés során 1.158.000 darab téglát használtak fel, ami mutatja az épület monumentális jellegét.
A templom tornya eredetileg alacsonyabb volt, egy kőkupolában végződött. A gyülekezet azonban úgy döntött, hogy magasabb tornyot épít, amely jobban jelképezheti a közösség hitét és erejét. Így a 68 méteres torony, aranyozott rézgömbbel, 1903-ban készült el. A templom két harangja – az 1360 kg-os nagyharang és a 140 kg-os kisharang – 1923-ban került beépítésre, miután az első világháborúban a régi harangokat hadi célokra használták fel.
A közösség története
A telepesek számára az új otthonuk felépítése nem volt könnyű feladat. A környék lakatlan és elvadult volt a török uralom alatt, így az újonnan érkezetteknek nemcsak házakat kellett építeniük, hanem a földet is művelhetővé kellett tenniük. Mindennek ellenére a közösség gyorsan megerősödött, és már 1799-ben megérkezett Tarr János, az első református lelkész, aki megszervezte a közösség vallási életét.
Az első templom egy szerény, nádfedeles épület volt, amely egyben iskolateremként is szolgált. A templomépítés mellett a közösség nagy gondot fordított a falusi élet fejlődésére, utak építésére, és a földművelés megalapozására.
A templom jelentősége és mai állapota
A torontálvásárhelyi református templom a régió egyik legnagyobb református temploma, és a magyar református közösség számára azóta is kiemelkedő szakrális hely. A közösség lélekszáma az évek során azonban csökkent, és ma már csak mintegy 1600 főt számlál. Ennek több oka is van, köztük a kivándorlás és a háborúk, amelyek a közösség fiataljait elvitték.
A templom, amely a református hit és a közösség szimbóluma, ma is áll, és a falu legnagyobb építészeti örökségeként őrzi a múlt emlékeit. Az 1838-ban elkészült épület a református hit erősségét és a telepesek kitartását hirdeti, akik a legnehezebb időkben is közösen, hitben és reményben építették jövőjüket.
