Bosznia-Hercegovina ismét súlyos politikai és alkotmányos válsággal néz szembe – 2025 eleje óta az ország történetének egyik legkritikusabb időszakát éli át. A világ egyik legösszetettebb államszervezetének számító országban a politikai instabilitás, az etnikai megosztottság és a külső befolyás erős jelenléte tovább nehezíti a működést – áll az Oeconomus elemzésében.
EGY ORSZÁG – TÖBB HATALMI KÖZPONT
A boszniai államszerkezetet a háború utáni Dayton-i békeszerződés alakította ki, amely létrehozta a két entitást – a bosnyák-horvát Föderációt és a szerb többségű Republika Srpskát. Ez a megoldás a béke záloga volt, de egyben hosszú távú intézményi bénultságot is eredményezett. A helyzet 2025-ben vált igazán élessé, amikor Milorad Dodik, a szerb entitás vezetője nyíltan megkérdőjelezte az ország államszerkezetét és a központi hatalom legitimitását.
DODIK HATALMA ÉS A LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK
Dodik szerepe kulcsfontosságú: egyszerre tartja mozgásban és bénítja le a politikai folyamatokat. Bár többen belső puccs lehetőségéről beszéltek, ennek realitása jelenleg minimális. Egyes vélekedések szerint a nemzetközi közösség főképviselője, Christian Schmidt akár elmozdíthatná Dodikot, ám ehhez jelenleg sem politikai akarat, sem nemzetközi támogatás nem áll rendelkezésre.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a válság befagy, vagyis a felek nem jutnak dűlőre, de nem is eszkalálják tovább a helyzetet – ez a status quo ugyan fenntartható, de megoldást nem jelent.
ÚJABB HÁBORÚ? VALÓSZÍNŰTLEN, DE NEM KIZÁRT
Bár néhány hang szerint újabb balkáni háború fenyeget, az elemzés szerint ennek esélye minimális. Egyrészt a fiatalabb generáció nem részesült katonai kiképzésben, másrészt az ország alig rendelkezik haditechnikával. Az etnikai feszültségek jelen vannak, de hiányzik az aktív konfliktushoz szükséges infrastruktúra és társadalmi hajlandóság is.
EU-CSATLAKOZÁS ÉS KÜLSŐ BEFOLYÁS
A boszniai válság nemcsak belpolitikai ügy: az ország uniós csatlakozása és a külföldi hatalmak (mint az USA, Oroszország, Törökország és az EU) szerepvállalása is nagyban alakítja a helyzetet. A jelenlegi káosz éppen ezért nemcsak Boszniára, hanem az egész nyugat-balkáni térség stabilitására és az EU biztonságára is kihat.
A PROBLÉMA MÉLYEBB, MINT DODIK SZEMÉLYE
Az elemzés hangsúlyozza: még ha Dodik el is tűnne a politikai porondról, a válság gyökerei sokkal mélyebbek. Az etnikai megosztottság, az intézményi működésképtelenség és a belső bizalmatlanság rendszerszintű problémák, amelyek nem oldhatók meg egyetlen vezető eltávolításával.
Következtetés:
Bosznia-Hercegovina továbbra is törékeny állam, amelynek jövője kiszámíthatatlan. A jelenlegi válság nem valószínű, hogy fegyveres konfliktussá fajul, de tartós megoldás egyelőre nem körvonalazódik. A nemzetközi közösség szerepe kulcsfontosságú marad – de kérdés, meddig marad türelme és mozgástere egy súlyosan megosztott országban.
