A szerbiai belpolitika új szakaszába lépett az elmúlt hetekben: megalakult az új kormány, amelynek kapcsán dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke részletes interjút adott a Szabadkai Magyar Rádiónak. Többek között a parlament működéséről, a VMSZ szerepvállalásáról, a diákmegmozdulásokról és a közösségi prioritásokról is szó esett – mindezek mentén kirajzolódik a VMSZ aktuális politikai stratégiája, amely a stabilitás, a párbeszéd és a közösségi érdekérvényesítés háromszögében mozog.
Új kormány, régi elvek
Pásztor elmondta, hogy a VMSZ a korábbi gyakorlat szerint államtitkári szinten kíván részt venni a kormányzati munkában, és nem éltek a kínálkozó lehetőséggel, hogy miniszteri tárcákat vállaljanak. „Mi pontosan ugyanazokkal a tisztségekkel fogunk rendelkezni, mint tíz évvel ezelőtt is – annak ellenére, hogy most is lett volna lehetőség miniszteri tárcák vállalására, esetleg még többre is.” A párt úgy döntött, hogy ugyanaz a nyolc személy folytatja a munkát, aki az elmúlt évben is ellátta az államtitkári feladatokat, hangsúlyozva ezzel az állandóságot és a közösségi érdekképviselet folytonosságát.
A kormány szerinte szakértői jellegű, politikai előélet nélküli miniszterekkel, ami új irányt is jelenthet: „A miniszterelnök semmiféle politikai múlttal nem terhelt, nemzetközileg elismert orvosprofesszor, és az expozíciója olyan volt, amilyennek egy miniszterelnöki expozíciónak lennie kell.”
Parlamentarizmus és a politikai kultúra visszatérése
A VMSZ-elnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kormánymegalakulás folyamata nemcsak politikai, de intézményi szempontból is pozitív fejleményeket hozott. A korábbi botrányos ülések után – ahol az ellenzék füstbombákkal zavarta meg a parlament munkáját – most „úgy viselkedett az ellenzék is, ahogy egy parlamenti ellenzéknek viselkednie kell”. Ez szerinte azt jelenti, hogy a politizálás újra visszatért az intézmények keretei közé, amiért a VMSZ hónapokon át küzdött.
A blokádok és a „hangos kisebbség”
Az interjú egyik legélesebb és legrészletesebb része az oktatási intézmények blokádjával és a diákmozgalmakkal foglalkozott. Pásztor Bálint szerint „egy hangos kisebbség gyakorlatilag terrorizálja azokat, akik tanulni szeretnének”, és ezzel veszélybe sodorja az oktatási intézmények működését, valamint a társadalmi rendet.
Kemény szavakkal bírálta azt a demokratikus felfogást, amely szerinte átlépi a közösségi szabályok határait: „Egy osztályteremben, egy iskolában, annak ellenére, hogy a diákoknak vannak jogaik, nem a diákok a főnökök, hanem a tanár. Ha ez megváltozik, akkor lebontjuk a társadalmunk működésének alapjait.” A szabadkai műszaki szakfőiskola példáját említette, ahol a hallgatók 7%-a próbálta blokád alá vonni az épületet, ami szerinte minden demokratikus normával szembemegy.
Médiahelyzet és nemzetközi párhuzamok
A közmédiát ért támadások kapcsán úgy fogalmazott: „Intézményeket elfoglalni mindenféle demokráciában elképzelhetetlen, megengedhetetlen és elítélendő.” A Vajdasági RTV magyar szerkesztőségének munkáját is megvédte, mondván, bár nem mindig értenek egyet szerkesztéspolitikájukkal, elfogadhatatlan, hogy fizikai veszélynek legyenek kitéve.
Fejlesztési prioritások: körforgalom, utak, infrastruktúra
Végül a konkrét projektek is szóba kerültek, amelyeken a VMSZ államtitkárai dolgoznak: megkezdődhet a szabadkai Majsai hídnál a körforgalom kiépítése, folytatódik a Zenta–Szabadka út korszerűsítése, valamint az Óbecsei út felújítása. Ezek közül többet már a korábbi kormányzati ciklusban előkészítettek. Pásztor Bálint szerint ezek megvalósulása egyértelműen a VMSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető: „Ha a Vajdasági Magyar Szövetség nem lenne része a kormánykoalíciónak, akkor ez egy olyan projektum, ami soha nem valósult volna meg.”
