A Szerb Nemzeti Bank (NBS) legfrissebb adatai szerint a Szerbiába érkezett hazautalások összege 2024. január és szeptember között 3760,4 millió euró volt. Ez az összeg 163,1 millió euróval, azaz 4,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában regisztrált adat.
Az NBS rámutatott, hogy ebben az időszakban a legtöbb hazautalás Németországból (26 százalék), Svájcból (13 százalék), Ausztriából (9 százalék), valamint Franciaországból és Horvátországból (egyenként 6 százalék) érkezett. Ezek az országok hagyományosan a legnagyobb forrásai a Szerbiába irányuló utalásoknak.
A külföldről beáramló deviza az elmúlt években viszonylag stabil szinten mozgott, a bruttó hazai termék (GDP) 6-8 százaléka körüli értéken. Az NBS szerint az éves szintű ingadozásokat a származási országok gazdasági helyzete és a geopolitikai feszültségek is befolyásolták. A megnövekedett inflációs nyomás mellett a hazautalások néha nominálisan magasabbak, még akkor is, ha az összeg kismértékben csökken.
Stabil összeg az elmúlt években
A Szerbiai Központi Bank emlékeztetett, hogy 2023-ban a hazautalások összege 4997,6 millió eurót tett ki, ami nagyjából megegyezett a 2022-es 5028,7 millió euróval. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a diaszpóra által hazaküldött pénz stabil forrást jelent az ország gazdasága számára.
Módszertani megközelítés
Az NBS a Nemzetközi Valutaalap fizetési mérleg módszertanát (BPM6) alkalmazza a hazautalások összegének meghatározására. Ez a módszertan tartalmazza a munkavállalók pénzátutalásait, nyugdíjait, szociális juttatásait, valamint a segélyként és ajándékként érkező pénzeket is.
