Szerbiában továbbra sincs egyértelmű társadalmi konszenzus az európai uniós csatlakozás kérdésében – ez derül ki az Európai Politikai Központ friss közvélemény-kutatásából, amelyről a VajdaságMA számolt be.
Egy esetleges népszavazáson azok közül, akik biztosan elmennének szavazni (a megkérdezettek 85,3 százaléka), 41,6 százalék voksolna az EU-tagság mellett. A csatlakozást 32,4 százalék utasítaná el, míg 26 százalék még nem döntött. Ez azt mutatja, hogy bár a támogatók vannak többségben, a társadalom jelentős része még bizonytalan.
A teljes lakosságot nézve is hasonló a kép: 39,8 százalék támogatja Szerbia EU-csatlakozását, míg 33,8 százalék ellenzi azt. A válaszadók 26,4 százaléka semleges álláspontot képvisel, ami tovább erősíti azt a képet, hogy a kérdés megosztja a szerb társadalmat.
A generációs különbségek is markánsan megjelennek: a 18–29 éves korosztály körében a legmagasabb a csatlakozás támogatottsága, míg a 60 év felettiek körében a legalacsonyabb. Ez arra utal, hogy a fiatalabb generációk inkább nyitottak az európai integrációra.
A jövő megítélése azonban már jóval pesszimistább: a válaszadók 23,9 százaléka úgy véli, Szerbia soha nem lesz az EU tagja, míg 21,9 százalék nem tudja ezt megítélni. Mindössze 6,9 százalék gondolja, hogy a csatlakozás 2030 előtt megvalósulhat.
A felmérésből az is kiderül, hogy a szerbiai polgárok jelentős része elsősorban geopolitikai szereplőként tekint az Európai Unióra, nem pedig értékalapú közösségként. Sokan bizalmatlanok az EU szándékaival kapcsolatban a bővítési folyamat során.
A válaszadók 41,6 százaléka úgy véli, hogy az EU inkább saját politikai és gazdasági érdekeit érvényesíti a térségben, míg 41,8 százalék szerint az integráció mögött a természeti erőforrások – például a lítium – megszerzésének szándéka áll. Emellett 43,9 százalék gondolja úgy, hogy Brüsszel számára fontosabb az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése, mint a demokratikus fejlődés.
A bizalom hiánya az intézményi működés megítélésében is tetten érhető: mindössze 27,7 százalék hiszi, hogy az EU minden tagjelöltre azonos szabályokat alkalmaz, és csak 25,7 százalék gondolja, hogy valóban cél Szerbia integrálása.
A demokratikus értékekhez való viszony ugyanakkor vegyes képet mutat: a polgárok 51,7 százaléka szerint a demokrácia minden körülmények között a legjobb kormányzati forma, miközben csupán 34,2 százalék érzi magát európainak. Ez is jelzi, hogy az európai identitás Szerbiában továbbra sem erős.
