A szerbiai polgárok relatív többsége továbbra is támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, ugyanakkor a társadalom megosztott: a teljes mértékben vagy többnyire támogatók aránya 47,1 százalék, míg a teljesen vagy inkább ellenzőké 42,9 százalék.
Ez derül ki a Nova srpska politička misao (NSPM) legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Az EU-csatlakozást 30,4 százalék teljes mértékben támogatja, míg 28,8 százalék teljesen ellenzi. Ha a határozott támogatókhoz hozzáadják a 16,7 százaléknyi „inkább támogatót”, akkor az EU-pártiak aránya 47,1 százalékra emelkedik, míg a „határozott” és a „mérsékeltebb” ellenzők aránya összesen 42,9 százalék.
A BRICS-tagság esetében az ellenzők mintegy két százalékponttal többen vannak, mint a támogatók, ugyanakkor a megkérdezettek körülbelül 20 százaléka nem tudott vagy nem akart állást foglalni.
A NATO-csatlakozást a válaszadók mintegy 10 százaléka támogatja, közülük 4,3 százalék teljes mértékben, míg 84 százalék ellenzi. Hasonló az arány az Oroszország elleni szankciók esetében is: 10,7 százalék támogatná azok bevezetését, 79 százalék viszont ellenzi.
Az NSPM szerint a közvélemény álláspontja a NATO és az orosz szankciók kérdésében az elmúlt évekhez képest lényegében változatlan, míg az EU-hoz és a BRICS-hez való viszony jóval dinamikusabb és változékonyabb.
Nagyobb ingadozás mutatkozott a fegyverexport kérdésében is, különösen abban a hipotetikus esetben, ha a fegyverek Ukrajnába kerülnének. A megkérdezettek 25,6 százaléka „pragmatikus” megoldást támogatna, míg 56 százalék kategorikusan ellenzi az ilyen jellegű exportot.
A legközelebbi országnak Oroszországot jelölték meg a legtöbben (24,5 százalék), megelőzve Magyarországot, Németországot és Kínát. Az NSPM ugyanakkor rámutat, hogy ez az arány csökkenést mutat a korábbi, 30 százalék feletti értékekhez képest.
A felmérésből az is kiderül, hogy a geopolitikai megítélésben új trendek láthatók: a válaszadók által adott átlagpontszámok alapján Magyarország és Kína először előzte meg Oroszországot mind a legmagasabb értékelések számát, mind a legalacsonyabb negatív arányt tekintve. Mindkét kategóriában Törökország és az Egyesült Államok szerepel a lista végén.
A kutatás szerint a külpolitikai kérdésekben az álláspontok jóval lassabban és nehezebben változnak, mint a belpolitikai témák esetében, még ha újabb trendek és tendenciák is kirajzolódnak.
A közvélemény-kutatást 2025 decemberében, telefonos módszerrel végezték, 1.500 fős mintán, Szerbia területén, Koszovó nélkül.
Forrás: VajdaságMA
