A Szerbia 2030–2035 nemzeti stratégia ismertetése során Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette: 2035-ben Szerbiát az Európai Unió tagjaként látja, megváltozott, és a mostaninál sikeresebb egészségügyi rendszerrel, valamint az oktatás területén a mostanitól teljesen eltérő megközelítéssel.
Vučić emlékeztetett arra, hogy az állam és az oktatásügy reformjairól már évtizedek óta beszélünk, de manapság nem a tantervről és a gyerekek helyzetét javító elképzelésekről, hanem csakis a fizetések emeléséről. Emlékeztetett arra is, hogy ma, az állami gépezet mindegyik szektorában a legmagasabbak a bérek Szerbia történetében. – Amikor az emberek az oktatás reformjáról beszélnek, nem a tanterv újragondolásáról beszélnek. Nem a gyerekeink sorsa érdekli őket, hanem csakis az, hogy mikor emelik meg újra a fizetésüket. Pedig ma a bérek a legmagasabbak Szerbia történetében. Méghozzá mindegyik szférában – mondta Vučić.
– A mezőgazdaság terén nem vagyunk képesek megoldani azokat a problémákat, amelyeket tíz kiváló diák egy év alatt megoldana, ha rájuk bíznánk. Húsz éve sem vagyunk képesek teljesíteni a feladatokat, pedig nagyon sok ember dolgozik ebben az ágazatban. Hadd ne említsem a többi ágazatot – véli Vučić.
Vučić arról is beszélt, hogy Szerbia fel fogja gyorsítani reformjait az európai integráció útján, de az, hogy pontosan mi fog történni, többnyire nem rajtunk múlik, hanem inkább mások döntésein. – A kulcskérdés a következő: Hol látjuk Szerbiát a jövőben, 2030-ban vagy 2035-ben? A múltban erre a kérdésre a válasz rendszerint az volt, hogy az EU-ban. Azonban az Európai Uniónak jelenleg nincs elegendő kapacitása nagyobb, stratégiai döntések meghozatalára, ezért szorgalmaztam korábban azt, hogy Szerbia minél előbb az EU részévé váljon, még ha korlátozott jogokkal is.
Szabadság és függetlenség
Az elnök kijelentette, hogy egy konfliktusokkal teli korszak kezdetén élünk, és a legfontosabb cél az előttünk lévő évtizedben a béke és a stabilitás megőrzése Szerbiában, akárcsak az ország szabadságának és függetlenségének megőrzése. – A régióból érkező provokációkat türelemmel és stratégiai bölcsességgel kell kezelni – üzeni.
Lakásvásárlási támogatás anyáknak
Vučić szerint a demográfiai mutatók az ország legnagyobb problémája. – Nem azért, mert nincs pénz. Éppen ott születik a legkevesebb gyerek, ahol a legtöbb pénz van – emlékeztetett, majd negatív példaként említette Belgrád néhány, gazdagabb kerületét, olyanokat, amelyekben az átlagfizetés meghaladja az 1700 eurót. Az elkövetkező 9–10 év natalitásserkentő intézkedéseiről beszélve bejelentette, hogy nagyjából 230 millió eurót fordítanak erre, és hogy a támogatások között szerepel majd lakásvásárlási támogatás anyáknak, garanciaprogram fiataloknak, egy tartásdíj-alap létrehozása és az új törvény a szülő-gondozó státuszról.
Nem lesz üzemanyaghiány
Vučić kijelentette, hogy a közel-keleti konfliktus ellenére Szerbiában nem lesz üzemanyaghiány. Dízel üzemanyag-tartalékaink 74 napra elegendők, míg a felhalmozott benzinkészlet 71 napig tarthat. Fűtőolajból 159 napra van elegendő a tartályokban, míg a kerozinkészlet 31 napra elegendő. Ennyi ideig repülhetnek a repülőgépeink anélkül, hogy akár egy csepp kerozint is behoznánk külföldről. Földgáztárolóink színültig teli vannak, 550 millió köbméter gázt tárolunk.
Hétszázötven eurós átlagnyugdíj
A bérekről és nyugdíjakról beszélve 2030-ra 1320 eurós átlagbért ígért az elnök, ezt a számot 2035-ben már 1700 euró ellenértékében látja. – 2030-ra az átlagnyugdíj 750 euró lesz – mondta, majd összehasonlításként megemlítette, hogy 2012-ben az átlagbér 366 euró volt, 2025-ben pedig 1057 euró
Ismertetőjében szó esett arról is, hogy az egészségügy fejlesztésébe mintegy 5 milliárd eurót fektetnek majd be 2028 és 2035 között. Ebből 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába, Vučić szerint az egészségügyben is alapvető változásokra van szükség.
A legfontosabb célt a várólisták felszámolásában határozta meg.
A mesterséges intelligencia térhódításával kapcsolatban az oktatásban 75 projektre összesen 220 millió eurót fordítanak. Vučić szerint kulcsfontosságú a duális képzés, valamint az új, mesterséges intelligenciával foglalkozó karok és intézetek létrehozása az egyetemeken. Úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben alapvető termelési tényező lesz, és hogy az országok gazdasági teljesítménye egyre inkább az energiaellátástól, a számítástechnikai kapacitásoktól, a rendelkezésre álló adattár méretétől és az automatizációtól fog függni. – A mesterséges intelligenciának köszönhetően a gazdasági mutatók növekedni fognak még akkor is, ha az emberi munka mennyisége csökken. Világszinten a produktivitás a MI alkalmazásából kifolyólag akár 700 százalékkal is megugorhat. Elbocsájtások és a tőke-újraelosztás vár ránk, fiskális modelljeink, ilyen terű előrevetítéseink értelmüket vesztik – emlékeztet a tényállásra az elnök.
2035-ig 48 milliárd euró beruházást irányoz elő a terv, míg a hadsereg és a rendőrség fejlesztésére 15 milliárd eurót. Az energetika terén legalább 14,4 milliárd eurós beruházás várható az említett időszakban, ebből 6,5 milliárd euró fordítható új termelőkapacitásokra, javarészt gázerőművek építésére.
Forrás: Magyar Szó
