Ne utazzanak Horvátországba augusztus 1-je és 10-e között – javasolja a szerb állampolgároknak a külügyminisztérium. Hivatalos közleményükben azt írják, hogy az említett időszakban Horvátországban tartózkodok kerüljék az összejöveteleket és más nyilvános rendezvényeket, amelyek incidensveszélyt jelentenek.
Bár a közzétett tájékoztatás nem indokolja, miért nem tanácsos az említett időszakban Horvátországban tartózkodni, minden bizonnyal a Vihar hadművelet 30 éves évfordulója kapcsán igyekszik a külügyminisztérium óvni a szerb állampolgárokat.
A Vihar, vagyis Oluja hadművelet során mintegy kétezer szerbet öltek meg, sokan eltűntek, több mint 220 ezren elmenekültek.
Jugoszlávia szétesésekor Horvátországban félmilliónál is több szerb élt. Ők az úgynevezett Krajinában laktak, mely a nyugat-boszniai határ mentén fekvő, Zágrábig nyúló, valamint a baranyai és a szerémségi területeket magába foglaló térség. A szerbeket az új horvát alkotmány nem ismerte el államalkotó kisebbségnek, és hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. Ezen a területen jött létre 1991. december 19-én a nemzetközileg el nem ismert Krajinai Szerb Köztársaság, amelynek fővárosává Knint kiáltották ki.
A szakadárok ellen 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar, vagyis Oluja nevet viselő hadműveletet a horvát hadsereg. 138 ezer embert, 700 tankot és páncélozott járművet, 1800 tüzérségi fegyvert, 47 repülőgépet és helikoptert vetettek be. A komoly haderővel mindössze órák alatt utakat robbantott a szerbek által telepített aknamezőkön, és áttörték a szerb védelmi vonalakat. Már másnap bevonultak Kninbe, 80 óra alatt pedig ellenőrzésük alá vonták a mintegy tízezer négyzetkilométernyi szakadár terület java részét.
A Vihar hadművelet végét augusztus 7-én jelentették be, az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. Az áldozatokról, illetve az eltűntek számáról különféle adatok jelentek meg. A szerb sajtó mintegy 2 ezer személyt említ.
Krajina etnikai képe megváltozott: a szerbek zöme elmenekült, mert saját vezetőik is távozásra szólították fel őket, és a beérkező horvátok sem bántak velük kesztyűs kézzel. Összességében mintegy 200-250 ezres menekültáradat indult el.
Az 1995-ös eseményt Horvátországban a győzelem napjaként ünneplik, Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban pedig az áldozatokra emlékeznek.
Forrás: Pannon RTV