Székelykeve közössége vasárnap ünnepelte fennállásának 140. évfordulóját. A jubileumi rendezvény ünnepi szentmisével kezdődött, majd a helyi tájház bejáratánál felavatták és megáldották a Gyergyócsomafalváról érkezett hagyományos székelykaput.
Az ünnepségen beszédet mondott dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. Közösségi oldalán úgy fogalmazott: Székelykeve, a legdélebbi magyar település története azt üzeni, hogy ahol van hit, közösség és akarat, ott a magyarság a legnehezebb körülmények között is meg tud maradni.
A VMSZ elnöke szerint a felavatott székelykapu több mint jelkép: azt üzeni, hogy Erdély, Bukovina, Vajdaság és az Al-Duna magyarjai összetartoznak. Mint írta, a régi kapu az emlékezés kapuja volt, az új pedig legyen a jövő kapuja.
Pásztor Bálint hangsúlyozta: a VMSZ számára Székelykeve végvár, ezért kötelességük jelen lenni, támogatni és erősíteni mindazt, ami megtart.
Az ünnepségen felidézték a település történetét is. Elhangzott, hogy a bukovinai székelyek 1883-ban érkeztek a Duna mellé, majd az áradások miatt három évvel később a mai Székelykeve helyén alapították meg új otthonukat.
A tájház udvarán felállított székelykapu és a Barátság kopjafája a hovatartozás, a kitartás, valamint a székely és a vajdasági magyarság összetartozásának jelképei. A székelykaput és a kopjafát Szemerédi Pál dél-bánáti esperes áldotta meg.
