A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának idei ülésén dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke átfogó értékelést adott a szerbiai belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a 2023 vége óta zajló tüntetéshullámra és annak nemzetközi összefüggéseire.
Az elnök felszólalásában kiemelte, hogy tavaly ilyenkor még a nyugalom évét remélték, ehelyett azonban Szerbiában egy „színes forradalom” bontakozott ki, amelynek tanulságai messze túlmutatnak az ország határain. A tüntetések főszervezőit három ideológiai irányzat – az anarcholiberalizmus, az önigazgatási szocializmus és a bolsevizmus egyes elemei – határozzák meg, amelyek célja nem kevesebb, mint a parlamentáris demokrácia megkérdőjelezése.
„Plénumokat és népgyűléseket hoznak létre, amelyek mögött nincs demokratikus legitimitás, de magukat a népakarat letéteményesének tekintik”
– fogalmazott. Példaként említette, hogy Szabadkán a hallgatók 7 százaléka blokád alá vette az egyik felsőoktatási intézményt, és a „nép nevében” követelte az egyetemi épület kulcsainak átadását. A mozgalom nemcsak a szerbiai oktatási rendszert bénította meg, hanem külföldi akciókkal – Brüsszelig és Strasbourgig tartó biciklitúrával – is igyekszik nemzetközi figyelmet kelteni.
Nem rejtette véka alá párhuzamérzékét a magyarországi példával, ahol Magyar Péter Nagyváradra sétált: „Nyilván véletlen egybeesés, hogy ugyanabból a konyhából szedik elő a fakanalat.”
A VMSZ elnöke arról is beszélt, hogy a hatalom mozgósításba kezdett, és egy új mozgalmat – „A népért és az államért” – indított el Aleksandar Vučić köztársasági elnök vezetésével. Ebbe a Vajdasági Magyar Szövetséget is igyekeztek volna integrálni, de a párt megtartotta függetlenségét:
„Mi vagyunk az Asterix képregényből ismert utolsó gall falu, amely nem hajlandó megadni magát.”
A VMSZ továbbra is a kormánykoalíció tagja, de megőrizte közösségpolitikai függetlenségét és nem csatlakozott a mozgalomhoz. Ennek szellemében mondtak nemet a miniszteri pozíciókra is, ugyanakkor nyolc államtitkáruk révén hatékonyan képviselik a vajdasági magyar érdekeket.
Két konkrét eredményt is kiemelt az elmúlt egy évből: egyrészt a Prosperitati Alapítványon keresztül további 1802 pályázó részesült 20,5 millió euró értékű támogatásban; másrészt sor került a történelmi megbékélés újabb aktusára Csúrogon. Itt Sulyok Tamás és Aleksandar Vučić elnökök jelenlétében újra közösen hajtottak főt az 1944–45-ös ártatlan áldozatok emléke előtt, és átadták a teljesen felújított zsablyai Havas Boldogasszony-templomot is. A beszéd zárásaként Pásztor Bálint rámutatott:
„Ez a szimbolikus esemény talán a legfontosabb pozitív fejlemény volt az elmúlt évben Szerbiában.”
Beszámolója a térség politikai instabilitásának veszélyeire figyelmeztetett, ugyanakkor példát is mutatott arra, hogyan lehet a közösségi autonómiát megőrizve együttműködni a többségi hatalommal.
