Horvátországban elsőként kaptak áramot, likőrrel kezelték a betegségeket, sőt a bordélyházakat is
törvények szabályozták! Šibenik tele van érdekes történetekkel, amelyeket érdemes felfedezni.
Dražen Petrović
Šibenik, a sport, a kultúra és a gazdag történelmi örökség városa. Itt született a legendás kosárlabdázó,
Dražen Petrović, akinek története még a Netflixet is megihlette.
130 éve világít Šibenik – Itt kezdődött az elektromos jövő
Šibenik volt az első város a világon, ahol a közvilágítás váltakozó árammal működött. Az elektromosság
forradalmat indított el az orvostudományban, összekapcsolta a világ távol eső pontjait, és örökre
megváltoztatta az életünket. Nehéz azonban elképzelni, hogy 130 évvel ezelőtt még nem volt ilyesmi.
Šibenik lakosai azonban az elsők között voltak, akik megérezhették ennek a változásnak a hatalmát.
Ugyanis 1895-ben ezen a területen kezdte meg működését Európa első váltakozó áramú vízerőműve.
Kihalófélben lévő mesterség él tovább Šibenik óvárosában
Šibenik szűk utcáin sétálva egy újabb igazi kis csodával találkozunk – Zvonimir Vila festő műhelyével, aki
hihetetlen odaadással őrzi a középkori grafikai hagyományt. Zvonimir Vila jól ismert név a šibenikiek
körében. Műtermét alkotói rendetlenség tölti el. Ebben a színes káoszban valódi műalkotások születnek
egy Horvátországban ma már szinte kihalt technikával – a rézkarcokkal. A rézkarc egy hagyományos
grafikai mélynyomó technika, amelyben a motívumot óvatosan fémlemezbe, általában rézbe marják. A
lemezt ezután tintával megfestik, és prés segítségével papírra nyomtatják. Ez egy rendkívül megerőltető
és lassú eljárás, amely hihetetlen precizitást, tudást és türelmet igényel.
Gyógyszer vagy ital? A Vlahovac felemelkedése és eltűnése
Šibenik utcái rejtenek néhány kevésbé ismert, de nagyon érdekes történetet a gasztronómia és a
gyógyszerészet világából. Az egyik Roman Vlahov nevéhez fűződik, egy férfihoz, akinek a gyógynövény-
elixírje egykor szinte minden házi patikában nélkülözhetetlen volt. Roman Vlahov, a mára már szinte
feledésbe merült Vlahovac néven ismert ital megalkotója eredetileg gyomorelixírnek tervezte ezt a
keserű sötét italt. A Vlahovacot egykor emésztési problémák természetes gyógymódjaként árulták a
gyógyszertárakban. Keserű fűszernövények, aromás jegyek és jellegzetes sötét szín kombinációja volt,
amelyet nem az élvezetnek, hanem az egészségnek szántak. Egy házban Šibenik központjában,
közvetlenül az egykori Medulić kávézó mellett, még mindig ott vannak az R.V. – Roman Vlahov
kezdőbetűk.
Masna utca
A Masna utca bár kicsi, a hajdani Šibenik egyik legfestőibb szimbóluma. Abban az időben, amikor éppen
megérkezett a városba a villany és az ipari korszak, itt alakult ki a munka, az összetartozás és a jó étkezés
helyi hagyománya. A mindössze 120 méter hosszú utcán egykor kilenc kis étkezde volt. Érdekes, hogy az
összes helység formálisan férfiak tulajdonában volt, de valójában nők vezették őket. Főztek, felszolgáltak
és mindent kézben tartottak.
Šibenik piros lámpái
Šibenik történetének egyik kevésbé ismert, de rendkívül érdekes része minden bizonnyal a
bordélyházakhoz köthető. Bár erről a témáról ritkán esik szó, a történelmi feljegyzések azt mutatják,
hogy Šibenikben ezt a tevékenységet az 1934-es betiltásig szigorúan törvények szabályozták. A korszak
leghíresebb neve minden bizonnyal Dunja Franić, a város egyik bejegyzett bordélyházának tulajdonosa.
A belépő 2 dinárba, a szolgáltatás 30 dinárba került. A bordélyházak akkoriban legálisak voltak, és sok
máshoz hasonlóan hivatásnak számítottak. Volt egy szabálykönyv amely mindent részletesen leírt. Ki
lehet tulajdonos, ki dolgozhat, milyen feltételeknek kell megfelelniük, milyennek kell lennie a munkaruhának és mit kell biztosítani a szolgáltatások igénybevevőinek. Kizárólag nők lehettek
tulajdonosok, Dunja Franić pedig több mint 30 évig volt vállalkozó.
