Az iráni atomprogramot már régóta az egyik, ha nem a legnagyobb fenyegetésnek tartja Izrael és az Egyesült Államok a Közel-Keleten, ami miatt már tavaly is vívtak egy 12 napig tartó háborút a felek. De pontosan hogyan is áll az iráni atomprogram, és tényleg csak egy hétre voltak a működőképes atombombától?
Február 28-án, szombaton Izrael és az Egyesült Államok több légitámadást is indított Irán ellen. A támadás következtében meghalt az iráni rezsim több fontos vezetője, köztük Ali Hamenei ajatollah, Irán mindenható vezetője is.
Annak ellenére, hogy a támadás egyik célja a rezsimváltás volt – elvégre Donald Trump amerikai elnök is azt nyilatkozta, hogy az irániak kezében van a szabadságuk lehetősége –, az amerikai elnök közösségi oldalán négy katonai célt fogalmazott meg a támadás kapcsán:
- megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyvert készíthessen;
- elpusztítani Irán rakétakészletét, valamint az ezeket elkészítő gyárakat;
- gyengíteni az Irán által kiépített proxyhálózatot;
- valamint megsemmisíteni az iráni haditengerészetet.
A háború elindítására vélhetően azért vállalkozott Izrael és az Egyesült Államok, hiszen
Az iráni rezsim jelenleg az 1980-as évek óta nem látott válságban van.
Egyrészt az Izrael és a Hamász közötti háború során Izrael a Hamász terrorszervezet mellett az Irán proxyhálózatához tartozó Hezbollah-t, valamint a jemeni hutikat is meggyengítette, ami Irán befolyását is gyengítette a térségben, hiszen eddig ezekkel a terrorszervezetekkel próbálta sakkban tartani Izraelt.
Emellett az izráni gazdasági válság és az elszálló infláció miatt maga a rezsim is megrendült, emiatt Washingtonban és Tel-Avivban elérkezettnek láthatták az időt, hogy megpróbáljanak kiharcolni egy rezsimváltást a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb szereplőjénél.
Hogy ez végül sikerülni fog-e, nem tudhatjuk, és jelenleg a katonai célok elérésének a kimenetele sem biztos. Azonban érdemes áttekinteni, hogy a Trump által megfogalmazott célok közül az első, az iráni atomfegyver megállítása mennyire elérhető cél, és az elérhető információk alapján hogyan állhatott a rezsim atomprogramja.
Már régóta sok uránnal rendelkezik Irán, amiről nem hajlandó lemondani
Teheránt már régóta vádolják azzal, hogy nukleáris fegyver előállítására készül, miközben a rezsim mindig azt állította, hogy atomprogramja csak békés célokat szolgál.
A rezsim állításának ugyanakkor ellentmond az, hogy a legfrissebb, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2025-ös adatai szerint 60 százalékosra dúsított uránból 441 kilogrammal rendelkezett, ami jóval több, mint amennyivel az atomenergiát békés célokra használó országok rendelkeznek, ahogy egy békés atomprogramhoz szintén nem lenne szükség 60 százalékosra dúsított uránra.
Ráadásul 2025 nyarán Irán kijelentette, hogy a továbbiakban nem fog együttműködni az ENSZ égisze alatt működő NAÜ-vel és annak felügyelőit kiutasította nukleáris létesítményeiből is.
Erről Irán azután döntött, hogy tavaly Izrael és az Egyesült Államok egy 12 napos háború után több, az iráni atomprogramhoz tartozó területen csapást mért,
ráadásul utána egy új urándúsító létesítését is bejelentették.
A Trump-adminisztráció akkori állítása szerint ezzel teljesen megsemmisítették a programot, miközben 2026 elején ismét arról kezdett tárgyalásokba Washington és Teherán.
Steve Witkoff Donald Trump különmegbízottja pedig pár napja azt kijelentette, Irán mindössze egy hétre van az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos urántól, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök először még 1995-ben állította először.
Antonio Giustozzi, az Italian Institute for International Political Studies kutatója egy tavaly megjelent elemzése szerint atombombát már 60 százalékos urániummal is lehet építeni, ugyanakkor ahhoz, hogy az iráni ballisztikus rakétákba is megfelelő atomtöltetet lehessen készíteni, ahhoz már 90 százalékos urán kell,
amit szerinte mindössze pár hét alatt el lehet érni 60 százalékról, ha rendelkezésre állnak a megfelelő centrifugák hozzá.
Emiatt elemzésében arra jutott,
Ha Irán atombombát akart volna építeni, messze a leglogikusabb döntés az lett volna, ha ezt azonnal megteszi, miután jelentős mennyiségű, 60 százalékosra dúsított uránt halmozott fel. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi ellenőrzése alapján egyértelmű, hogy ez még nem történt meg. Ehelyett úgy tűnik, Hamenei célja az volt, hogy az atomsorompó-keretrendszer megsértését eszközként használva kényszerítse ki az amerikaiaktól a 2015-ös megállapodás vagy valami hasonló egyezmény helyreállítását
– írja elemzésében, amiben megjegyzi, hogy ez ugyanakkor a 2025 júliusi háború után változhatott, hiszen az bebizonyította Irán számára, hogy az akkori védelmi képességeik nem elegendőek, és az amerikai technológiához képest elavult fegyverük pedig nem jelent elég elrettentő erőt.
Emiatt szerinte a rezsim akár a nukleáris fegyverekhez is fordulhat, azonban míg az urándúsítást hetek alatt meg tudta volna oldani, a megfelelő robbanófej kialakítása már jóval nagyobb kihívást jelent.
Az idén februárban tartott amerikai–iráni tárgyalásokon is szóba került az iráni atomprogram. Mohammed Eszlami, az Iráni Atomenergiai Szervezet vezetője a nyilvánosságban azt állította, hogy 60 százalékosra dúsított uránból 400 kilogrammal rendelkeznek, és a tárgyalások során azt ígérte, az Iránnal szemben bevezetett szankciók feloldása ellenében ezeket hajlandóak felhígítani, továbbá ismét együttműködni a Nemzetközi Atomügynökséggel. Ezt azonban a Trump-admnisztráció nem fogadta el, ők ugyanis azt akarták, hogy Irán ne rendelkezzen semmilyen dúsított uránnal.
A mostani támadások során még nem tudjuk, hogy az iráni atomprogram sok esetben föld alá elhelyezett létesítményei mennyire sérültek meg – ha egyáltalán –, és hogy ez a támadás mennyire vetheti vissza az iráni atomprogramot, ami még mindig rendelkezik elegendő dúsított uránnal, viszont azt nem tudjuk, hogy rendelkezik-e azt célba juttatni kívánt eszközzel.
Forrás és: index.hu
