Szerbia számos részén még mindig jelentős a hótakaró. Miloš Milenković, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetek foglalkozó osztályán belül működő Tűzoltó- és Mentőegységek Igazgatóságának helyettes vezetője bejelentette, hogy jelenleg Szerbia 11 településén és városában van érvényben rendkívüli helyzet. Elmondása szerint január 4. és a mai reggel között összesen 99 beavatkozást regisztráltak, és 37 embert mentettek ki vagy evakuáltak.
A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy a beavatkozások szempontjából a legsúlyosabb helyzet Nyugat-Szerbiában alakult ki, ezt követi Délnyugat-Szerbia és Kelet-Szerbia egyes részei, de Délkelet-Szerbia területén is folyamatosak a beavatkozások.
– Jelenleg 11 helyi önkormányzat területén van érvényben rendkívüli helyzet. Ezek Valjevo, Osečina, Loznica, Mali Zvornik, Krupanj, Vladimirci, valamint Ivanjica és Lučani községek egyes részei, továbbá Sjenica, Prijepolje község egy része és Majdanpek. A január 4-től ma reggelig tartó időszakban összesen 99 beavatkozást hajtottunk végre, amelyek során a tűzoltó-mentő egységek 215 tűzoltó és mentő bevonásával dolgoztak. Kiemelném, hogy 37 embert mentettünk ki vagy evakuáltunk, ami jól mutatja a rendszer hatékonyságát – hangsúlyozta Milenković.
Arra a kérdésre, hogy a következő napokban várható-e a helyzet romlása, elmondta: folyamatos kapcsolatban állnak a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézettel, és jelenleg nem számítanak hirtelen rosszabbodásra.
Aleksandra Sofronijević közlekedési miniszter közölte, hogy az első- és másodrendű utak túlnyomó többsége járható. Kivételt képeznek a Donji Milanovac és Majdanpek, valamint a Straža és Brezovica közötti útszakaszok.
Sofronijević a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva azt javasolta, hogy a járművezetők lehetőség szerint kerüljék el a hegyeken átvezető utakat. Elmondta, hogy téli időjárási körülmények között speciális útfenntartási terv van érvényben.
Kiemelte, hogy a közútkezelők feladata elsősorban az autópályák forgalmi és előzési sávjainak megtisztítása, majd ezt követően a leállósávok takarítása.
– Ez nem azt jelenti, hogy az utak ilyenkor szárazak, hanem azt, hogy eltávolítják a havat, és a jégképződés vagy az ónos eső veszélye esetén megelőző jelleggel sózást végeznek. Az elsőrendű utakon hóeltakarítást és sószórást alkalmaznak, míg a másodrendű utakon zúzottkő-szórást, szükség esetén pedig sót is – magyarázta.
Hozzátette, hogy környezetvédelmi okokból egyre visszafogottabban alkalmazzák a sót, ezért alternatív megoldásokat keresnek, ugyanakkor a só továbbra is a leghatékonyabb eszköz a csúszásmentesítésben.
Forrás: Magyar Szó
