Szerbia és a Nyugat-Balkán üzemanyagellátása komoly veszélybe kerülhet, ha az Egyesült Államok által többször elhalasztott szankciók valóban életbe lépnek 2025. június 27-én. A szankciók az orosz többségi tulajdonú szerb NIS olajipari vállalatot célozzák, amely a pancsovai finomítót is működteti. A lépés ellehetetlenítené a fizetést a horvát Janaf vezetéken keresztül szállított nyersolajért, mivel a horvát fél a szankciók miatt nem fogadhatna el pénzt a NIS-től.
Ez a fejlemény regionális szinten is áremelkedést idézhet elő: ha a pancsovai finomító kiesik, az egész térség ellátása borulhat, drágulást és logisztikai problémákat okozva. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban figyelmeztetett: a szerb finomító leállása komoly nyomást helyezne a regionális üzemanyagpiacra, és Magyarország kész segíteni a helyzet kezelésében.
Közben Szerbia és Magyarország egy új, orosz olajat szállító vezetéken dolgozik, amely közvetlenül Pancsovába juttatná el a kőolajat. Ez kiváltaná a jelenlegi horvátországi Adria-vezetéket, amelyen keresztül jelenleg napi 96 ezer hordó olaj érkezik. A projekt azonban csak 2028-ra valósulhat meg, miközben az EU új rendelettervezete szerint 2027 végétől egyetlen tagállam sem importálhat orosz kőolajat – így kérdésessé válik, tranzitországként működhetne-e ebben Magyarország.
Noha Szerbiára nem vonatkoznak az uniós szankciók, a projekt jövője és gazdasági értelme megkérdőjeleződhet, különösen ha Magyarország – EU-tagként – nem használhatná saját területén az orosz olajat.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint Moszkva készen áll az olajszállításra, amennyiben az versenyképes és szükséges. A politikai és gazdasági bizonytalanság azonban sürgős döntéseket követel Belgrádtól.
