Vlagyimir Putyin orosz elnök a húsvéti tűzszünet értékelésével kezdte legutóbbi interjúját, amelyben elismerte, hogy a harci cselekmények újraindultak, de a katonai aktivitás általánosságban csökkent. Mint mondta, az orosz fél „kedvezően viszonyult” a tűzszünethez, amely minden keresztény ünnepéhez kapcsolódott, de Ukrajna kezdetben elutasította az ajánlatot, majd „valószínűleg külföldi közvetítők hatására” elfogadta azt.
Az orosz értékelés szerint a csökkent aktivitás ellenére közel 4900 jogsértés történt a tűzszünet idején – köztük légicsapások és dróntámadások is. Putyin hangsúlyozta: „Ezt mindenképpen üdvözöljük, és készen állunk a jövőre is ebből a szempontból tekinteni.”
A civil infrastruktúrát ért orosz támadásokat is kommentálta. Példaként hozta fel a szumi egyetem kongresszusi központját, ahol „díjátadó zajlott azoknak, akik bűncselekményeket követtek el a határvidéken” – szerinte ezek a „bűnözők megkapták a megérdemelt megtorlást”. Egy másik esetben egy mezőgazdasági létesítmény elleni csapást azzal indokolt, hogy ott „rakétarendszer tesztelését próbálták megszervezni”. A civil célpontok katonai használata kapcsán kijelentette: „Meg kell vizsgálnunk, az egészet alaposan át kell értékelnünk.”
Az interjúban szó esett a pápa haláláról is. Putyin elismeréssel szólt róla: „Olyan emberről beszélünk, aki rendkívül kedvezően viszonyult Oroszországhoz.” Hangsúlyozta, hogy személyes és intézményi kapcsolataik is élénkek voltak, és a húsvéti időszakban bekövetkezett halála különleges spirituális jelentéssel bír: „Ez egy jel arról, hogy az illető nem hiába élte le az életét.”
A május 9-i moszkvai ünnepségek kapcsán Putyin reagált arra, hogy nyugati tisztviselők lebeszélnék a vezetőket a részvételről. Élesen kritizálta az ilyen megnyilatkozásokat: „Aki fenyegetni akar, annak rendelkeznie kell az eszközökkel, és késznek kell lennie használni is azokat.” Hozzátette: „Úgy gondolom, hogy akik Oroszországba jönnek, sokkal bátrabbak, mint akik mások mögé bújnak.”
Putyin az interjúban kettős üzenetet közvetített: egyrészt nyitottnak mutatkozott a párbeszédre, másrészt igazolta az orosz katonai műveletek folytatását, különösen azokban az esetekben, amikor szerinte „civilnek látszó, de katonai célokat szolgáló” létesítményekről van szó. A geopolitikai üzenet világos: Moszkva nem enged a katonai és történelmi szuverenitásból, ugyanakkor nem zárja ki a diplomácia lehetőségét sem.
