Az elmúlt években a szerb–magyar kapcsolatok soha nem látott fejlődésen mentek keresztül, és a két ország viszonyát sokan a térség stabilitásának egyik alappillérének tekintik. Ennek a különleges történelmi együttműködésnek az egyik kulcsfigurája Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője, akivel Ljiljana Smajlović készített mélyreható interjút a Relativizacija című műsorban. Az interjúban szó esett a szerb–magyar megbékélés folyamatáról, a két nép történelmi kapcsolatáról, valamint a jelenlegi politikai helyzetről Szerbiában és Vajdaságban.
Az interjú egy különösen feszült időszakban készült, amikor a szerb parlamentben példátlan események zajlottak. Pásztor Bálint az interjú elején elmondta, hogy 18 éve parlamenti képviselőként szolgál, és már sok mindent látott, de olyan káoszt, mint ami nemrég a szerb országgyűlésben történt, még soha. „Ez már nem csak egy politikai konfliktus, hanem egyes tényezők szándékos kísérlete az állam alapjainak lebontására” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy egy jogállamban az intézmények működését biztosítani kell, és nem engedhető meg, hogy az országgyűlés ülésterme sporteseményeken megszokott huligánjelenetek színhelyévé váljon.
A történelmi megbékélés és annak háttere
A szerb és magyar nép közös történelme tele van konfliktusokkal, azonban az elmúlt évtizedekben sikerült egy példátlan történelmi megbékélést elérni, amelyre kevés példa van a térségben. Pásztor Bálint kiemelte, hogy míg sok más országban a szomszédos nemzetek közötti ellentétek megmaradtak vagy újraéledtek, addig a szerb–magyar viszony stabil és fejlődőképes maradt.
„Azok, akik tisztelik saját nemzetüket, képesek tisztelni a másik nemzetet is” – mondta az interjú során, rámutatva arra, hogy a nemzeti öntudat és a másik nép tisztelete nem zárják ki egymást, sőt, ezek képezhetik az együttműködés alapját.
A megbékélési folyamat egyik legfontosabb mérföldköve a Szerb Nemzetgyűlés 2013-as döntése volt, amely elítélte az 1944–45-ben a magyar polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokat. Ezt követően Áder János, akkori magyar köztársasági elnök a szerb parlamentben beszédet mondott, és bocsánatot kért az 1941–42-es újvidéki razziáért. Az ezt követő szimbolikus gesztusok, például a közös koszorúzás Csúrogon, tovább erősítették a kölcsönös bizalmat.
A nemzeti identitás és a politikai realitások
A vajdasági magyar közösség helyzetét érintve Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy a VMSZ soha nem támogatta Vajdaság elszakadását vagy különálló nemzeti identitás kialakítását. „Mi vajdasági magyarok vagyunk – de elsősorban magyarok” – fogalmazott, elutasítva a „vajdasági nemzet” fogalmát.
Az interjú során szóba került az is, hogy az autonómiapárti ellenzék rendszeresen bírálja a VMSZ politikáját, és Pásztor Bálint személyes lemondását követeli. „Nem tudom, milyen tisztségről kellene lemondanom, hiszen én népképviselő vagyok – és semmi más” – jegyezte meg ironikusan.
A politikai együttműködések kapcsán kitért arra is, hogy a VMSZ politikája nem a magasrangú pozíciók megszerzésére irányul, hanem a vajdasági magyar közösség érdekeinek érvényesítésére. „A pártunk nem miniszteri posztokért harcol, hanem a magyar közösség jövőjéért” – tette hozzá.
Orbán és Vučić stratégiai partnersége és Vajdaság szerepe
Az interjú egyik központi témája Orbán Viktor és Aleksandar Vučić stratégiai együttműködése volt, amely jelentős szerepet játszik a térség stabilitásában. Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés túlmutat a személyes barátságon: „A politika alapja lehet barátság, de itt sokkal többről van szó” – fogalmazott.
Rámutatott arra, hogy Magyarország a déli országrészekben és a Boszniai Szerb Köztársaságban is befektetéseket hajt végre, ami bizonyítja, hogy Orbán Viktor regionális stratégiai gondolkodásmódja hosszú távon is fenntartható fejlődést eredményezhet.
Kulturális párhuzamok a szerbek és magyarok között
Pásztor Bálint kultúrtörténeti összefüggésekről is beszélt. Kiemelte, hogy a magyar nemzetiségűek körében erős az identitástudat, amely abból is fakad, hogy a magyar nyelv és kultúra egyedisége miatt a magyar közösségek mindig sajátos helyzetben voltak a Kárpát-medencében.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a szerbek és a magyarok közös vonása a nemzeti büszkeség, valamint az a történelmi tapasztalat, hogy saját kisebbségeik veszik körül őket a szomszédos országokban. „Ha valaki megérti, mit jelent kisebbségi sorsban élni, akkor mi, magyarok biztosan megértjük a koszovói szerbek helyzetét” – mondta, párhuzamot vonva a trianoni következmények és a jelenlegi szerb kisebbségi kérdések között.
A megbékélés hosszú távú hatásai
Ljiljana Smajlović azt is kérdezte, hogy Orbán és Vučić távozása esetén fennmaradhatnak-e a jelenlegi kiváló kapcsolatok. Pásztor Bálint válaszában optimizmusának adott hangot: „Annyi pozitívum történt az elmúlt 12 évben, hogy szeretném hinni: ezt már nem lehet elrontani” – mondta.
A teljes interjút szerb nyelven itt tudják megtekinteni:
