Több mint negyedszázaddal a koszovói háború befejezése után öt szerb nemzetiségű férfit – köztük négy volt rendőrt – vett őrizetbe a koszovói rendőrség háborús bűncselekmények gyanújával – közölte Ilir Morina koszovói ügyész.
Az ügyész vasárnapi tájékoztatása szerint a gyanúsítottak szerepet játszhattak több mint negyven albán civil meggyilkolásában a koszovói Račak faluban 1999 januárjában. Az áldozatok között nők, férfiak és idősek is voltak. A hatóságok szerint az őrizetbe vett férfiak a szerb rendőrség akkori különleges egységeinek tagjai voltak.
A vádirat szerint a račaki művelet 1999. január 5-én kezdődött, és január 15-én érte el a tetőpontját. A koszovói ügyészség álláspontja szerint a szerb erők körbezárták és tüzérséggel lőtték a falut, majd páncélozott járművekkel vonultak be a településre. Ezt követően házról házra járva kutatták fel az albán lakosokat.
A račaki mészárlás ügyében a koszovói ügyészség korábban már további 21 szerb férfi ellen is vádat emelt gyilkosság, kínzás és más bűncselekmények miatt. A vádlottak között szerepel Obrad Stevanović volt szerb rendőrfőnök, Rade Marković egykori hírszerzési vezető, valamint két tábornok és két ezredes is.
Mivel valamennyi vádlott Szerbiában tartózkodik, és nem áll a koszovói igazságszolgáltatás rendelkezésére, az ügyészség távollétükben történő eljárást kezdeményezett.
A szerb kormány élesen bírálta a letartóztatásokat. Belgrád szerint azok Priština „politikai és intézményi erőszakának” részét képezik, és a háborús bűnök emlegetése csupán ürügy a szerbellenes politika folytatására. A szerb álláspont szerint Račaknál nem civilek, hanem fegyveres albán milicisták haltak meg a szerb erőkkel vívott harcok során.
Az 1998–1999-es koszovói háborúban becslések szerint 10–12 ezer ember vesztette életét, többségük albán nemzetiségű volt.
A račaki mészárlást a koszovói háború egyik legsúlyosabb, civil lakosság elleni bűncselekményeként tartják számon. Az esemény jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki, és hozzájárult ahhoz, hogy a NATO 1999-ben légicsapásokat indítson az akkori Jugoszlávia ellen. A hadműveletek végül a szerb csapatok kivonásához és az ENSZ koszovói missziójának létrehozásához vezettek.
Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
