Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén, Szombathelyen arról beszélt, hogy Magyarország 1999-ben amerikai nyomás ellenére sem lépett be a délszláv háborúba, és ez szerinte az akkori kormány határozott döntésének volt köszönhető.
A kormányfő felidézte: Bill Clinton amerikai elnök arra kérte Magyarországot, hogy nyisson második frontot Szerbia ellen, vagy legalább engedje, hogy Magyarország területéről támadják a Vajdaságon keresztül Belgrádot. Orbán Viktor hangsúlyozta: az akkori magyar kormány erre nemet mondott. Megfogalmazása szerint „lehet nemet mondani, ha van vér a pucában”, és ha akkor olyan vezetés lett volna az ország élén, amely mindenre igent mond, Magyarország belesodródott volna a háborúba.
Orbán Viktor szerint annak, hogy Vas megye és az ország egésze kimaradt a konfliktusból, az volt az ára és az eredménye, hogy Magyarország képes volt saját nemzeti érdekei alapján dönteni, még szövetségesi nyomásgyakorlás mellett is.
A miniszterelnök beszédében kitért a fiatalok megszólítására is. Kijelentette: a fiatalokban bízik, mert „az alma nem esik messze a fájától”, és nem szabad néhány koncert utáni skandálást összekeverni egy egész nemzedék politikai gondolkodásával. Úgy vélte, a fiatalokkal a legnehezebb politikai kérdésekről is lehet és kell is beszélni.
Orbán Viktor világossá tette: a kormánypártok nem mondanak le a fiatalokról sem politikai közösségként, sem szavazóként. Arra kérte őket, hogy az áprilisi választáson vegyenek részt, és a saját jövőjükre szavazzanak. Megfogalmazása szerint aki fiatalként a Tiszára szavaz, a saját jövője ellen szavaz, míg aki a Fideszt választja, a saját jövője mellett dönt.
A kormányfő a fiatalok lázadásvágyára is reagált: azt tanácsolta, hogy aki valóban komolyan gondolja az ellenállást, az ne a magyar kormány, hanem Brüsszel ellen lázadjon. Szerinte a „kamulázadás” nem ér semmit, a magyar kormány elleni tiltakozás pedig nem jelent valódi bátorságot, mert Magyarországot kívülről fenyegetik a veszélyek.
