Német László bíboros, belgrádi érsek húsvéti üzenetében arra szólított fel, hogy mindenki vizsgálja meg saját cselekedeteit, gondolatait és beszédmódját.
A bíboros hangsúlyozta: el kell gondolkodnunk azon, hogy megszólalásainkkal, a nyilvánosság előtti fellépésünkkel, családi és munkahelyi viselkedésünkkel békét és szeretetet közvetítünk-e, vagy pedig megosztást, hazugságot és megtévesztést.
Üzenetében rámutatott: a húsvét megnyilvánul minden olyan társadalmi törekvésben, amely igazságos együttélést kíván megvalósítani, ahol minden ember méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartják.
A küzdelem azonban – tette hozzá – nem fegyverekkel, drónokkal, számítógépes vírusokkal vagy tömeges megfélemlítéssel és dezinformációval zajlik.
„Ez a harc az ember szívében történik, mindannyiunk szívében. A keresztény hagyomány ezt megtérésnek nevezi. Ez valóban azt jelenti, hogy „más irányba fordulni, megváltoztatni a gondolkodást, visszafordulni, vagy magunkhoz térni”. A megtérés a keresztény ember legfőbb feladata – újra meg újra, teljes odaadással és áldozatvállalással” – hangsúlyozta az érsek.
Kiemelte, hogy „a megtérés mindannyiunk fő feladatává válik”, és hozzátette: „bűneink szinte újra keresztre feszítik Jézust”.
„Dosztojevszkij, a nagy orosz író, A Karamazov testvérek című művében nagyszerűen írja le az emberi természetet, megmutatva, hogy mi, emberek újra képesek lennénk elítélni és megölni Jézust, ha ismét megjelenne közöttünk. Ez az emberi természetünk, ám Isten másként képzelte el az embert: Jézus, az Isten-ember feltámadásával megmutatta, hogy az emberi természet képes erőszak nélkül harcolni a jóért – és hogy végül mindig a jó győz, nem pedig a bűn és a halál” – fogalmazott Német.
Arra is emlékeztetett, hogy idén minden keresztény egyazon napon ünnepli a húsvétot – legutóbb ez 2001-ben történt meg. Ez különös jelentőséggel bír a niceai zsinat 1700. évfordulója miatt, amely az első egyetemes zsinatként a mai keresztény közösségek alapvető tanításait fektette le.
Felidézte, hogy ezen a zsinaton döntöttek a húsvét egységes dátumáról is, de a történelem során az egyházi időszámítás keleti és nyugati változása miatt eltérő gyakorlat alakult ki, amit később az emberi féligazságok is tovább mélyítettek.
Elmondása szerint a hívők joggal teszik fel a kérdést, miért változik évről évre a legnagyobb keresztény ünnep dátuma, és miért nem képesek a keresztény egyházak megállapodni egy közös időpontban.
„A közös ünneplés lehetségessé válhatna, ha egy olyan egységes időpontban állapodnánk meg, amely minden évben ugyanarra a napra esik a naptárban. Ferenc pápa – VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek javaslatait követve – többször is hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház kész bármilyen közösen elfogadott dátumot elfogadni a húsvét megünneplésére, hiszen az ünnep lényege nem a napban, hanem a tartalmában rejlik” – emelte ki Német.
A belgrádi érsek azt is hangsúlyozta, hogy húsvét ott van jelen, ahol az emberek szeretik egymást, és a szeretetet gyakorolják egymással szemben.
„Húsvét ott van, ahol a bűn és a gyengeség sötétségében is felcsillan a remény, az optimizmus és a változásra való erő. Húsvét megjelenik minden olyan társadalmi törekvésben, amely igazságos együttélést próbál megvalósítani, ahol az ember méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartják” – zárta húsvéti üzenetét Német László.
Forrás: vajma.info
