Novak Đoković 39 évesen továbbra is olyan fizikai teljesítményre képes, amelyet a legtöbb jóval fiatalabb teniszező is megirigyelhetne. A szerb klasszis 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik, jeges vizes regenerációt alkalmaz, és folyamatosan alakítja edzés- és életmódbeli szokásait. Módszerei között ugyanakkor olyan vitatott elemek is szerepelnek, amelyek tudományos megalapozottságát sokan megkérdőjelezik.
Đoković azzal, hogy pályafutása során 15. alkalommal jutott be a wimbledoni elődöntőbe, az open érában mindössze a második férfi teniszező lett, aki 39 évesen vagy idősebben Grand Slam-tornán a legjobb négy közé került. Korábban erre csak Ken Rosewall volt képes, még 1974-ben.
A szerb teniszező pénteken a világelső Jannik Sinnerrel mérkőzik meg a döntőbe jutásért.
Đoković kivételes állóképességének hátterében nem egyetlen csodaszer, hanem egy rendkívül tudatosan kialakított életmód áll. A sportoló saját bevallása szerint folyamatosan figyeli szervezete reakcióit, és rendszeresen módosítja edzésprogramját, regenerációs módszereit, étrendjét, valamint mentális felkészülését.
Úgy véli, ami egy évvel korábban eredményes volt, az nem feltétlenül működik ugyanúgy a következő szezonban. Emiatt hetente és havonta is finomhangolja a terhelését, figyelemmel kíséri az alvását, a stressz-szintjét, a táplálkozását és a regenerációját.
A TEST MINT FOLYAMATOSAN FEJLESZTETT PROJEKT
Az önmonitorozás ma már az élsport természetes része, Đoković azonban ezt szinte megszállott alapossággal végzi. A hagyományos edzésmódszereket jógával, légzőgyakorlatokkal, meditációval, nyújtással és hidegterápiával egészíti ki.
Étrendjét több mint másfél évtizede gyökeresen átalakította. Elmondása szerint a glutén elhagyása után javult az állóképessége, könnyebben regenerálódott, és kevésbé érezte magát fáradtnak a hosszú mérkőzések során. Bár az ilyen étrend egészségügyi előnyei elsősorban gluténérzékenység esetén bizonyítottak, Đoković szerint szervezetére egyértelműen kedvező hatással volt a változtatás.
A teniszező ugyanakkor többször is bizalmatlanul beszélt az orvosi beavatkozásokról. Egy makacs könyöksérülés esetében sokáig halogatta a műtétet, mert azt remélte, hogy szervezete természetes módon is képes lesz a gyógyulásra. Ebben az időszakban spirituális tanácsadók véleményét is kikérte.
Végül 2018-ban mégis megműttette a könyökét, később pedig elismerte, hogy érzelmileg nehezen élte meg a beavatkozást. A műtét ugyanakkor sikeres volt, és nem sokkal később ismét Grand Slam-tornákat nyert.
HIT, TUDOMÁNY ÉS KIVÉTELES FEGYELEM
Đoković módszereinek egy része megfelel a modern sporttudomány elveinek. A megfelelő alvás, a terhelés szabályozása, a személyre szabott étrend, a mentális felkészülés és a regeneráció tudatos megtervezése bizonyítottan hozzájárulhat egy sportoló pályafutásának meghosszabbításához.
Más szokásai azonban inkább személyes meggyőződésen vagy spirituális hiten alapulnak. Đoković korábban például arról is beszélt, hogy a gondolatok és az érzelmek képesek megváltoztatni a víz szerkezetét. Az ilyen kijelentéseket a tudomány nem támasztja alá.
Kivételes teljesítményének valódi titka ezért valószínűleg nem valamelyik különleges módszerben rejlik, hanem azok összességében. A rendkívüli genetikai adottságok, a több évtizedes edzésmunka, a test jelzéseinek folyamatos figyelése, a szigorú életmód és a szinte példátlan mentális fegyelem együttesen teszik lehetővé, hogy Đoković közel a negyvenhez is a világ legjobbjaival versenyezzen.
A szerb teniszező története azt is megmutatja, hogy az idősödő élsportolók számára már nem feltétlenül a még több edzés jelenti a megoldást. Sokkal fontosabb lehet a terhelés pontos adagolása, a hosszabb regeneráció, valamint annak felismerése, hogy a test harmincöt vagy negyvenévesen már másfajta bánásmódot igényel, mint húszévesen.
Címlapkép: REUTERS/Marko Đurica
