Október 22-én az egyház Szent II. János Pál pápára emlékezik, akit 2014 áprilisában avattak szentté. A múlt század egyik legmeghatározóbb egyházfője volt: a katolikus egyház történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó pápájaként több mint 26 évig szolgálta híveit, és ő volt az első lengyel származású pápa.
Pápasága alatt igazi „világjáró pápa” néven vált ismertté. Soha korábban egyetlen pápa sem utazott annyit, mint ő: 104 külföldi apostoli látogatása során összesen 129 országba jutott el – ezzel több mint 775 ezer mérföldet, azaz a Föld körülbelül 31-szeresét tette meg. Célja az volt, hogy személyesen találkozzon a hívekkel, és az evangéliumot a világ minden tájára eljuttassa.
Különösen közel állt az emberekhez, hiszen nyolc nyelven beszélt folyékonyan – lengyelül, latinul, olaszul, spanyolul, portugálul, franciául, angolul és németül –, így szinte bárhol a világon képes volt megszólítani a hívőket saját anyanyelvükön. Emiatt kapta a „népek pápája” elnevezést is.
János Pál nemcsak a határokon, hanem a vallások közötti falakon is átlépett. 1986-ban Assisiben meghirdette a Világbéke Imádság Napját, amelyen különböző vallások vezetői – keresztények, zsidók, muszlimok, buddhisták, sintoisták és mások – gyűltek össze, hogy együtt fohászkodjanak a békéért.
Történelmi jelentőségű lépés volt, amikor 2001-ben Damaszkuszban belépett az Omajjád mecsetbe, és ott muszlimokkal együtt imádkozott – ezzel ő lett az első pápa, aki mecsetben fohászkodott. Már korábban, 1985-ben Marokkóban is hatalmas hatást keltett, amikor 80 ezer muszlim fiatal előtt beszélt a keresztény és az iszlám vallás közös értékeiről.
II. János Pál pápa öröksége nemcsak abban mérhető, hogy mennyit utazott, hanem abban is, ahogyan összekötötte az embereket, népeket és vallásokat.
Fotó: KDNP
