Már nepáli és pakisztáni idénymunkásokkal próbálják megoldani sok helyen a málnaszüretet – írja az Agroinform.
Szerbia továbbra is a világ egyik legnagyobb málnaexportőre, évente 60–90 ezer tonna piros bogyós gyümölcsöt szállítanak külföldre. A közel 20 ezer hektáron termesztett málna éves szinten több száz millió eurós bevételt jelenthetne a termelőknek – ha lenne, aki leszedje.
A termelők most a szezon küszöbén ismét munkaerőhiánnyal küzdenek. Bár naponta akár 5–6 ezer szerb dinárt és teljes ellátást kínálnak a szedőknek, a jelentkezők száma évről évre csökken. A helyzet annyira súlyos, hogy már nepáli és pakisztáni idénymunkásokat is alkalmaznak a málna betakarítására. A munkaerőhiány nem új keletű, de az utóbbi években a szedők elmaradása, az alacsony felvásárlási ár és a bizonytalan időjárás egyszerre nehezíti a termelők dolgát.
A málnaszezon hagyományosan a termelők és felvásárlók közti áralkudozással kezdődik. Míg a gazdák legalább 450–500 dinárt szeretnének kapni egy kilogramm málnáért, a hűtőházak jelenleg csupán 350 dínáros ajánlatot tesznek. A gazdák szerint ez veszteséges, és ha az idei év is így alakul, sokan végleg felhagynak a málnatermesztéssel.
Hasonló gondok Magyarországon is
Bár Magyarországon nem olyan volumenű a málnatermesztés, mint Szerbiában, az idénymunkások hiánya egyre nagyobb probléma. A mezőgazdasági ágazat, különösen a gyümölcs- és zöldségszektor, évek óta küzd a munkaerővel kapcsolatos kihívásokkal. Az elöregedő vidéki népesség, az elvándorlás és az építőipar, valamint a vendéglátás elszívó hatása miatt egyre kevesebb fiatal vállalja a kemény fizikai munkát. Ez különösen a betakarítási szezonban érezhető, amikor gyorsan és nagy mennyiségben kellene leszedni a termést.
