A Nemzeti Sport elemzése szerint jelentős fordulat történt a magyar labdarúgó-bajnokság átigazolási piacán: a téli időszakban az NB I rekordbevételt könyvelhetett el, és hosszú idő után pozitív mérleggel zárta a játékospiacot.
A lap összegzése a Transfermarkt (TM) adatai alapján rámutat: az előző két téli átigazolási időszakban a térség vizsgált élvonalbeli bajnokságai közül egyedül a magyar NB I zárt negatív mérleggel. A klubok akkor több pénzt költöttek játékosvásárlásra, mint amennyit eladásokból szereztek. Az eladási bevételek mindkét évben 3 millió euró alatt maradtak, miközben a kiadások nagyjából 4 millió euró körül alakultak.
Az idei tél azonban teljesen más képet mutatott. Az NB I-es klubok összesen 19,77 millió euróért adtak el játékosokat, ami történelmi csúcsnak számít. Bár a csapatok 8,42 millió eurót költöttek igazolásokra, a bajnokság így is 11,35 millió eurós pozitív mérleggel zárta az időszakot. Ez jelentős előrelépés még a tavaly nyári, akkor rekordnak számító 3,9 millió eurós piaci nyereséghez képest is.
A bevételi rekord döntő részben a Ferencvároshoz köthető. A klub 12 millió euróért értékesítette Tóth Alexet az angol Bournemouthnak, míg Varga Barnabás 4,5 millió euróért igazolt a görög AEK Athénhoz. A Transfermarkt adatai szerint a Fradi a téli piacon 16,5 millió eurót keresett, miközben 6,3 millió eurót költött új játékosokra.
A Ferencváros ráadásul a befolyt pénz egy részét a hazai piacon költötte el. Elton Acolatséért 1,5 millió eurót fizetett a DVTK-nak, valamint megszerezte a Pakstól Osváth Attilát is. Ez a modell – amikor a külföldi eladásokból származó bevétel részben visszakerül a hazai klubokhoz – hosszú távon stabilabb működést alapozhat meg a magyar futballban.
A kisebb klubok is igyekeztek befektetni a bevételeiket. A Diósgyőr hazahozta Torinóból a 20 éves Galántai Tamást, míg a Paks az MTK-tól szerződtette a korábbi U-válogatott Bévárdi Zsombort. Így közvetve a Ferencváros nemzetközi eladásainak köszönhetően új lehetőséghez jutott két magyar labdarúgó is.
A térségben egyébként több országban hasonló működési modell figyelhető meg. Szerbiában hosszú ideje a Crvena zvezda és a Partizan eladásai mozgatják a piacot, azonban idén visszaesés látható: a szerb Szuperliga klubjai 16,8 millió euróért adtak el játékosokat, ami jóval kevesebb a tavalyi 23,7 milliónál vagy a két évvel ezelőtti 38,3 milliónál. Így az NB I ezen a télen eladási bevételekben megelőzte a szerb bajnokságot.
A régióban továbbra is az osztrák Bundesliga termelte a legnagyobb bevételt, összesen 25,6 millió eurót, amelynek jelentős részét Petar Ratkov 13 millió eurós átigazolása adta. A magyar játékosok közül Tóth Alex eladása lett a második legnagyobb üzlet a térségben ezen a télen.
A szlovák élvonal szintén jelentős növekedést mutatott az eladások terén, míg a horvát bajnokság továbbra is elsősorban saját nevelésű fiatalok értékesítésére épít. Ugyanakkor több országban – köztük Magyarországon, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában – csökkent a bajnokságok becsült keretértéke, mert az új igazolásokat alacsonyabb értékre taksálják, mint a távozókat.
A Ferencváros becsült keretértéke például egy év alatt 53 millió euróról 43 millió euróra csökkent, miközben a csapat nemzetközi szereplése javult: az Európa-ligában tavasszal is nyert párharcot és bejutott a nyolcaddöntőbe.
Fontos tendencia az is, hogy az NB I-ből egyre több magyar játékos jut el európai topbajnokságokba. Tóth Alex az egymást követő negyedik átigazolási időszakban már a negyedik magyar futballista, akit elit ligába szerződtettek Lisztes Krisztián, Nikitscher Tamás és Pécsi Ármin után. A szakemberek szerint ennek a sorozatnak a folytatása kulcsfontosságú lehet a magyar bajnokság nemzetközi megítélésének javításában és a most elért pozitív piaci trend fenntartásában.
Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI Fotószerkesztőség
