Vízkeresztet a nyugati kereszténység január 6-án ünnepli, ez a nap a karácsonyi időszak lezárása, és egyben a farsang kezdete. Az ünnep hivatalos egyházi neve Epiphania Domini, vagyis „Urunk megjelenése”.
A VÍZKERESZT HÁROM JELENTÉSE
A katolikus hagyomány szerint az ünnep három bibliai eseményre emlékezik:
- A napkeleti bölcsek (háromkirályok) látogatása Jézusnál
- Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban
- Az első csoda a kánai menyegzőn, amikor Jézus a vizet borrá változtatta
VÍZSZENTELÉS ÉS HÁZSZENTELÉS
Vízkereszt napjához kötődik a vízszentelés szertartása, innen ered az ünnep magyar neve. A szenteltvíznek a néphit szerint gyógyító erőt tulajdonítottak. Ehhez kapcsolódik a házszentelés hagyománya is: a pap krétával felírja az ajtófélfára az évszámot és a G. M. B. betűket, a három király nevének kezdőbetűit ( Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
NÉPSZOKÁSOK ÉS HAGYOMÁNYOK
Régen elterjedt szokás volt a háromkirályjárás, amikor gyerekek vagy fiatalok csillagot hordozva, énekelve járták a házakat. Ma ezek közül leginkább az maradt meg, hogy vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.
A FARSANG KEZDETE
Vízkereszttel indul a farsangi időszak, amely hamvazószerdáig tart. Ez hagyományosan a mulatságok, bálok, lakodalmak ideje volt. A farsang csúcspontja a télbúcsúztató időszak, amelyhez Magyarországon a mohácsi busójárás is kapcsolódik.
Fotó: csillagosvenyjosda.hu
