Van, akit alig csípnek meg a szúnyogok, míg mások a rovarok valóságos céltáblái. De mi állhat a jelenség hátterében?
Nyáron, a kertben vagy a parton ücsörögve van, akit elkerülnek a szúnyogok, míg másoknak folyamatosan hessegetniük kell maguk körül a vérszívókat. Bár a szúnyogok ősidők óta megkeserítik az életünket, a kutatók csak mostanában kezdték el megérti vonzalmuk hátterét – számol be az AFP. A kulcs: a kémia.
A szúnyogok már több tíz méteres távolságból képesek érzékelni a kilélegzett szén-dioxidot, a vegyület elsők között kelti fel a figyelmüket. Közelebb érve azonban egyre fontosabbá válik a testszag, a testhőmérséklet és a bőr körüli páratartalom. A nőstény szúnyogok – mint ismeretes, csak ezek szívnak vért – rendkívül érzékeny érzékszerveikkel ezek kombinációja alapján döntenek arról, kit támadjanak meg.
Frederic Simard, a francia Institut de Recherche pour le Développement munkatársa kiemeli: a szúnyogmágnesekkel kapcsolatos több népszerű elképzelésnek nincs tudományos alapja. Nincs meggyőző bizonyíték például arra, hogy a vércsoport, illetve a szem-, haj- vagy bőrszín meghatározná, mennyire vonzó valaki a rovarok számára.
A döntő tényező ehelyett inkább az emberi test által kibocsátott illatanyagok összetétele lehet. Ezek jelentős részét a bőrön élő mikroorganizmusok állítják elő. Fajunk 300–1000 különböző szaganyagot bocsát ki, az elmúlt időszakban pedig egyre több szakértő kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy ezek közül melyek vonzzák a szúnyogokat.
Mitől támad a szúnyog?
Egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálatban Rickard Ignell, a Svéd Agrártudományi Egyetem kutatója és kollégái 42 nő segítségével tesztelték a sárgaláz és a dengue-láz terjesztéséről ismert, a világ sok országában terjedő egyiptomi csípőszúnyog egyedeit. A rovarok azokhoz a személyekhez vonzódtak leginkább, akiknek bőre nagyobb mennyiségben termelt egy 1-oktén-3-ol nevű vegyületet. Ez az anyag a bőrzsírt alkotó faggyú lebomlása során keletkezik, és a jelek szerint a szúnyogok már a kis koncentrációkülönbséget is detektálni tudják.
Az elemzések azt mutatják továbbá, hogy az alkoholfogyasztás is növelheti a csípések kockázatát. A sör emeli a testhőmérsékletet, fokozza a szén-dioxid-kibocsátást, és megváltoztatja a bőr szagát. Egy hollandiai vizsgálatban azok a résztvevők, akik az előző 24 órában sört ittak, átlagosan 35 százalékkal vonzóbbnak bizonyultak a maláriát terjesztő Anopheles-fajok számára.
A kérdés egyre fontosabbá válik, mert a klímaváltozás miatt több, potenciálisan kórokat terjesztő szúnyogfaj is új területekre jut. A már említett egyiptomi csípőszúnyog mellé ezek közé tartozik a hazánkban is jelen lévő ázsiai tigrisszúnyog.
És hogy miként is védekezhetünk a legjobban a vérszívók ellen? A szakértők szerint a legjobb módszer továbbra is a bőrt takaró, laza ruházat, a szúnyogháló és a rovarriasztó használata. Emellett érdemes kerülni a túlzott alkoholfogyasztást is, ha nem szeretnénk a rovarok kedvenc célpontjává válni.
