Autóba rejtett pokolgép végzett egy orosz altábornaggyal Moszkva közelében péntek reggel, miközben az orosz fővárosban épp Donald Trump különmegbízottja tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. A támadás helyszíne Balashiha városa volt, mintegy 20 kilométerre a fővárostól, ahol a lakóövezetek gyakran adnak otthont nyugalmazott katonai vezetőknek is.
Az áldozat, Jaroslaw altábornagy, a vezérkari főnökség helyettes vezetője volt. A merénylet során egy gázüzemű Volkswagen Golfot robbantottak fel távirányítással, úgy időzítve, hogy a tábornok éppen elsétáljon mellette. Bár az első sajtóhírek még egy véletlen robbanásról szóltak, később az orosz hatóságok is megerősítették: célzott merényletről van szó. Egyelőre hivatalosan sem Moszkva, sem Kijev nem vállalta a felelősséget, bár az ukrán lapok szerint nagy valószínűséggel ukrán akcióról lehet szó.
Az esemény különösen érzékeny időpontban történt: éppen ezen a napon érkezett Moszkvába Steve Vitkov, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, hogy újabb körös egyeztetéseket folytasson Putyinnal az ukrajnai háború lehetséges rendezéséről. A találkozó már a negyedik volt idén, az év eleje óta – a Kreml szerint a hosszú tárgyalások az ukrán válság összetettsége miatt szükségesek.
Közben a Reuters kiszivárogtatta a Trump-adminisztráció béketervének főbb pontjait:
- A Krím félsziget és négy újabb ukrán régió orosz fennhatóságának elismerése.
- Állandó tűzszünet és azonnali tárgyalások megkezdése Ukrajna és Oroszország között.
- Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek lemondása, de az uniós tagság felé törekvés megengedése.
- A zaporizzsjai atomerőmű visszakerülése ukrán ellenőrzés alá, de amerikai üzemeltetéssel.
- Washington és Moszkva gazdasági együttműködésének újraindítása, különösen az energiaszektorban.
Az amerikai terv sok kritikát váltott ki: Boris Johnson volt brit miniszterelnök élesen bírálta, mondván, hogy „Putyin mindent megkapna Trump terve alapján: elfoglalt területeket, gazdasági partnerséget és a NATO-bővítés megakadályozását”. Emmanuel Macron francia elnök szintén óvatosan fogalmazott, hangsúlyozva, hogy jelenleg nem időszerű a Krím státuszának rendezéséről tárgyalni.
Ukrajna hivatalosan öt pontban fogalmazta meg módosítási javaslatait a béketervhez, a legfontosabbak:
- A Krím elismerése elfogadhatatlan.
- A béke csak a nemzetközi jog alapján képzelhető el, nem a kapituláció mentén.
- Biztonsági garanciák szükségesek, akkor is, ha ideiglenes területvesztés történne.
- Oroszország nem korlátozhatja Ukrajna haderejének és védelmi iparának fejlődését.
Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere – aki gyakran kritikus Zelenszkijjel szemben – az ABC-nek adott interjúban elismerte: előfordulhat, hogy a béke érdekében Ukrajnának bizonyos területeket ideiglenesen fel kell adnia. „Ez nem lenne igazságos, de lehet, hogy szükségszerű” – fogalmazott.
A brit sajtóértesülések szerint a tárgyalások intenzív szakaszba értek, és akár már a nyár folyamán hosszútávú tűzszüneti megállapodást is bejelenthetnek. Ugyanakkor a mostani merénylet és a közvetítési feszültségek mutatják: a békefolyamatot nemcsak politikai, hanem egyre súlyosabb biztonsági kockázatok is fenyegetik.
A világ figyelme Moszkvára és Kijevre szegeződik: vajon sikerül-e megállapodásra jutni, vagy a háború egy újabb, még veszélyesebb szakaszba lép?
