Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé került Magyarország és a Balkán-félsziget – derül ki az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatásából, amelyet Szabó Péter doktorandusz, a Másfélfok szerzője ismertetett.
Az 1971-től vizsgált adatok alapján a nyári hőmérséklet térségünkben 3–4 Celsius-fokkal emelkedett, ami jóval meghaladja a globális átlagot. Ezzel szemben Északnyugat-Európában – például Írországban – alig volt kimutatható melegedés. A csapadékeloszlás is drasztikusan átalakult: míg északon növekedés, a kontinens déli és keleti részén, így hazánkban is akár 30–40 százalékos csökkenés tapasztalható.
A kutatók szerint a mediterrán térséget már kevésbé védi az óceáni hatás, ezért itt gyorsabban melegszik a klíma. Magyarország éghajlata ezzel együtt egyre inkább a szárazabb, kontinentális típus felé tolódik el, ami súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra és a vízkészletekre nézve is.
Szabó Péter hangsúlyozta: a globális felmelegedés nem lineárisan zajlik. Míg 2005 és 2010 között némileg lassult a hőmérséklet-emelkedés, 2020-tól újra felgyorsult – az elmúlt öt évben rekordaszályok és szélsőséges időjárási jelenségek bizonyították a klímaváltozás hatásait. Az alkalmazkodás elkerülhetetlen, ám az egyre gyorsuló és dráguló folyamatok nehezítik a megfelelő válaszlépések kidolgozását és megvalósítását.
