Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke személyes és politikai életútjáról, a vajdasági magyar közösség helyzetéről, a magyar–szerb kapcsolatok alakulásáról, valamint az Európai Unióval kapcsolatos kilátásokról beszélt Zsigmond Barna Pál államtitkár ZSBP Podcast című műsorának aktuális adásában. Az interjú nem csupán helyzetképet ad a vajdasági magyar politikai valóságról, hanem átfogó látleletet is nyújt a Kárpát-medencei magyar közösségek jelenéről és jövőjéről. Hét gondolat, amely az interjú fő gerincét adja. Az interjút teljes egészében itt tudják megnézni.
„Elnökünkért, közösségünkért, a jövőért”
Ez a választási jelmondat nemcsak a 2023-as kampány vezérmotívuma volt, hanem Pásztor Bálint politikai krédóját is kifejezi. Édesapja, Pásztor István halálát követően a VMSZ irányítása nem csupán formális váltást jelentett, hanem egy hosszú politikai örökség átvételét. A kihívás kettős volt: egyszerre kellett megőrizni a stabilitást, és bizonyítani azt, hogy a politikai örökség méltó kezekbe került. A kampányban elért eredmények, a parlamenti mandátumok számának növekedése, valamint a közösség folyamatos mozgósítása azt mutatják, hogy a vezetőváltás nem okozott törést. Az idézet kulcsszava a „jövő”, ami Pásztor Bálint politikai látásmódját is jól kifejezi: a múlt értékeit megőrizve, de új utakat is keresve vezetni egy kisebbségi közösséget.
„Magyar érdeket csak magyar párt tud érvényre juttatni”
A VMSZ elnöke világos álláspontot képvisel az etnikai alapú politizálás szükségességéről. A Kárpát-medencei magyar politikai széttöredezettség (különösen a Felvidéken) intő példaként szolgál arra, hogy milyen következményekkel járhat az egységes érdekképviselet hiánya. Pásztor Bálint szerint a magyar közösségi érdekek képviseletére csak azok képesek, akik a közösségből jönnek, benne élnek, és napi szinten kapcsolatban vannak az emberekkel. A belgrádi vagy újvidéki parlamenti munkában ez nemcsak stratégiai, hanem gyakorlati különbséget is jelent. Az idézet politikafilozófiai súlya abban áll, hogy elutasítja a többségi pártoktól való függőséget, és a kisebbségi öntudat, önszerveződés és önképviselet primátusát hirdeti.
„Ez nem egy családbarát tevékenység”
A közéleti szerepvállalás és a magánélet összeegyeztethetősége örök kérdése a politikuslétnek. Pásztor Bálint őszintén beszél arról, hogy ez számára is kihívás, és bár igyekszik, tudja, hogy nem tud mindig annyit adni a családnak, amennyit szeretne. A politikai elkötelezettség ára a folyamatos jelenlét, a hétvégéket, ünnepnapokat is felemésztő munka. Ez az idézet egyúttal emberi oldalát is megmutatja annak, amit a politikai vezetés jelent: a felelősség nemcsak a közösség, hanem a közvetlen család felé is adott. Ebben a mondatban sűrűsödik az a fajta személyes áldozatvállalás, ami sokszor láthatatlan, de a politikai közösség hosszú távú működéséhez elengedhetetlen.
„Mi vagyunk azok, akik az emberek között járunk”
A politikai hitelesség egyik alappillére a személyes jelenlét. Pásztor Bálint ezt a mondatot a vegyes identitású, etnikailag kevert közösségek megszólításával kapcsolatban mondta, de ennél sokkal mélyebb jelentéstartalommal bír. A VMSZ politikája a „közelség politikája”: személyes jelenléten, közösségi kapcsolatokon, ügyintézésen és a problémák napi szintű ismeretén alapszik. Ez különösen fontossá válik a nagyvárosi környezetben, ahol az identitás gyengülhet, a magyar nyelvhasználat visszaszorulhat, és az asszimiláció természetes következményként jelentkezik. A VMSZ stratégiája ezzel szemben az aktív kapcsolattartásra és a szolgáltató politizálásra épül.
„A gazdasági láb nélkül nem lehet boldogulni a szülőföldön”
A nemzetpolitikai eszköztár egyik legnagyobb újítása a gazdaságfejlesztési program volt. Pásztor Bálint hangsúlyozza: a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás mind fontos elemei az identitásőrzésnek, de önmagukban nem elegendőek. A gazdasági megerősítés lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai ne kényszerüljenek elvándorolni, hanem a szülőföldjükön boldogulhassanak. A számok magukért beszélnek: 10 év alatt félmilliárd euró értékű fejlesztés, 16 ezer pályázó, munkahelyteremtés, vállalkozásindítás. Ez nem csupán számokban mérhető eredmény, hanem a közösségi öntudat megerősítésének egyik legfontosabb pillére is.
„Az Európai Unió minden hitelét eljátszotta Szerbiában”
Az uniós csatlakozási folyamat stagnálása komoly csalódást okozott nemcsak a szerb többségi társadalomban, hanem a vajdasági magyar közösségben is. Pásztor Bálint kritikusan viszonyul Brüsszelhez: Szerbia teljesítette a követelményeket, módosította az alkotmányt, kiszolgáltatta a hágai háborús bűnösöket, és mégis „parkolópályán” maradt. Az idézet világossá teszi, hogy a csatlakozási folyamatban nem a teljesítmény, hanem a geopolitikai érdekek döntenek. A vajdasági magyar politikus ugyanakkor megérti, hogy a kisebbségek számára továbbra is az EU-tagság a garancia a stabilitásra és a jogbiztonságra – de ez csak akkor igaz, ha az EU saját alapelveihez hű tud maradni.
„A sport az identitás jelentős szegmentuma”
Ez az idézet egy kevéssé tárgyalt, de annál fontosabb dimenziót emel ki: a sportnak mint nemzetpolitikai eszköznek a szerepét. A TSC topolyai labdarúgóakadémia, a kézilabda-akadémia, a sportfejlesztések nemcsak infrastrukturális beruházások, hanem közösségépítő eszközök is. A sport révén a fiatalok közösségi élményhez jutnak, magyar identitásban nevelődnek, és nem utolsósorban – ahogy a „Nélküled” stadionbeli éneklése mutatja – kollektív nemzeti élményt élnek át. A sport így válik a kultúra, az oktatás és a gazdaság mellett egy negyedik nemzetpolitikai pillérré, amely a közösségi megmaradást és összetartozást szolgálja.
