Megközelíti a 400 ezret azoknak az ukrán katonáknak a száma, akik önkényesen elhagyták az alakulatukat – írta meg egy kárpátaljai magyar nyelvű portál egy ukrán parlamenti képviselőre hivatkozva. A Kárpáthír Anna Skorokhod állítására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán hadseregben zajló tömeges dezertálások legfőbb oka a parancsnokok bánásmódja és a kilátástalanság.
A Kárpáthír cikke szerint Anna Skorokhod ukrán parlamenti képviselő egy vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy bár a közel 400 ezer fős adat nem jelent végleges veszteséget, mivel sokan később visszatérnek az egységükhöz, a helyzet mégis súlyos. A képviselő szerint sokan elvi okokból soha nem fognak visszatérni a hadseregbe.
„Nem lehet állatként bánni azokkal, akik önként jelentkeztek és három éven át harcoltak anélkül, hogy a családjukat látták volna”
– fogalmazott a portál tudósítása szerint a képviselő, aki szerint ezeknek a katonáknak joguk lenne hazatérni a családjukhoz és a civil életbe, ám ehelyett azt a tájékoztatást kapják, hogy „csak a győzelem után térhetnek haza”, ami Skorokhod véleménye szerint csak tovább ront a helyzeten. Kiemelte, hogy a katonák eltűnésének elsődleges oka a vezetés bánásmódja.
A tudósításban egy ukrán újságíróra, Volodimir Bojkóra hivatkozva arról is beszámoltak, hogy 2025 első felében több mint 107 ezer büntetőeljárás indult dezertálás és önkényes távollét miatt, miközben a 2022-es eszkaláció óta az ilyen esetek száma meghaladta a 230 ezret.
Elsősorban kimerült és motiválatlan ukránok dezertálnak
Helyi tisztviselők és sajtóértesülések szerint a katonák távozásának fő okai a kimerültség, a motiváció hiánya és a bürokratikus akadályok. Példaként említik, hogy a leszerelésre jogosult katonáktól is megtagadják a szolgálatból való elbocsátást. Skorokhod egy korábbi nyilatkozatában a parancsnokok által elkövetett korrupciót és a harci pótlékok kicsikarását is a problémák közé sorolta – számolt be róla a KárpátHír.
A cikkben emlékeztettek, hogy Ukrajna a konfliktus kezdete után általános mozgósítást rendelt el és a 18 és 60 év közötti férfiaknak megtiltották az ország elhagyását, tavaly pedig a sorkötelezettségi korhatárt 27-ről 25 évre csökkentették és a mozgósítási szabályokon is szigorítottak.
A kárpátaljai portál a Russia Todayre hivatkozva arról is írt, hogy a kényszersorozási kampány több alkalommal vezetett erőszakos összetűzésekhez a vonakodó újoncok és a toborzótisztek között, felidézve, hogy a múlt héten Vinnicja városában zavargás tört ki, amikor a tüntetők megpróbálták kiszabadítani az újonnan mozgósított férfiakat. Mint ismert, egy ilyen kényszersorozással összefüggő súlyos bántalmazást követően vesztette életét a magyar nemzetiségű, magyar állampolgársággal is rendelkező Sebestyén József.
Forrás: hirado.hu
