Decemberben csendben, de geopolitikai szempontból jelentős folyamat indult el a Balkánon: Koszovó megkezdte az Egyesült Államok által kitoloncolt, nem koszovói állampolgárságú migránsok befogadását. A pristinai kormány egy korábbi vállalásának tett eleget, első körben 50 fő ideiglenes elhelyezését vállalva – eddig azonban csak néhányan érkeztek meg.
A szám önmagában nem jelentős egy másfél milliós ország számára, a döntés súlya azonban nem a nagyságrendben, hanem a precedensben rejlik. A kérdés az: vajon ez csak egy egyszeri gesztus, vagy egy hosszabb távú, intézményesülő migrációs együttműködés első lépése?
NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI MODELL
Koszovó korábban is vállalt hasonló „külső szolgáltató” szerepet. Ennek legismertebb példája a Dánia–Koszovó megállapodás, amely szerint 2027-től Pristina 300 külföldi elítéltet venne át dán börtönökből, jelentős pénzügyi ellentételezés fejében. Ez azt mutatja: Koszovó egyre inkább kész biztonság- és migrációpolitikai kapacitásait geopolitikai alkuk részeként felajánlani.
MI MOTIVÁLJA PRISTINÁT ÉS WASHINGTONT?
A döntés mögött elsősorban politikai megfontolások állnak. Koszovó 2008-as függetlensége óta az Egyesült Államok egyik legszorosabb balkáni szövetségese, ám az utóbbi időszakban feszültségek jelentek meg: szeptember közepén felfüggesztették a Koszovó–USA stratégiai párbeszédet. Ennek helyreállítása Pristina számára létkérdés.
Az amerikai oldal számára a megállapodás beleillik abba a migrációkezelési logikába, amelyet Donald Trump politikája is képvisel: a kitoloncolások felgyorsítása és harmadik országok bevonása a migrációs nyomás kezelésébe. Elemzők szerint az 50 fő befogadása inkább csak belépő lehet egy hosszabb távú koszovói elköteleződés felé.
MAGYAR SZEMPONT: POLITIKAI PRECEDENS
A folyamat Magyarország számára politikai értelemben kedvező üzenetet hordoz. Megerősíti azt az álláspontot, miszerint a migráció kezelésének hatékony módja nem a belső uniós kvótarendszer, hanem a külső határvédelem, a visszatoloncolások és a harmadik országokkal kötött megállapodások rendszere.
A koszovói–amerikai megállapodás így újabb érvet adhat a brüsszeli migrációs vitákban, és egyben erősítheti Magyarország közvetítő szerepét a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdésében.
ÚJ IRÁNY EURÓPÁBAN?
Ha az európai döntéshozatal túllép azon a megközelítésen, hogy az illegális bevándorlás kizárólag befogadással kezelhető, akkor a jövőben egyre több, Koszovóéhoz hasonló konstrukció jelenhet meg. Nem uniós – sőt nem is európai – országok bevonásával a migráció „kiszervezése” új, de egyre gyakrabban alkalmazott eszközzé válhat.
Címlpaképünk illusztráció, forrás: indeksonline.net
