Kína egyre nagyobb gazdasági befolyást épít ki a Nyugat-Balkánon, jelenléte azonban erősen Szerbia-központú. A kínai beruházások rövid távon munkahelyeket, új infrastruktúrát és növekvő exportot hozhatnak, hosszabb távon viszont gazdasági függőséget és az európai uniós csatlakozást nehezítő problémákat is teremthetnek – írja a Makronóm.
Az Európai Unió továbbra is Szerbia legfontosabb gazdasági partnere. Az ország külkereskedelmének 58,3 százaléka kötődött az unióhoz 2024-ben, míg Kína részesedése 10 százalék volt. Az újonnan beáramló működő tőke területén azonban már gyorsabb a kínai előretörés: az EU 37,6 százalékot képviselt, Kína pedig megközelítőleg az éves befektetések egyharmadát adta.
SZERBIÁBAN ÖSSZPONTOSULNAK A KÍNAI BEFEKTETÉSEK
A Nyugat-Balkánon 2023-ig felhalmozott 5,6 milliárd eurónyi kínai működőtőkéből 5,4 milliárd euró, vagyis 96 százalék Szerbiába került.
A térség többi országában jóval kisebb a kínai tőke súlya. Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban alig kimutatható, Montenegróban és Észak-Macedóniában pedig nem éri el a bruttó hazai termék egy százalékát.
A kínai vállalatok Szerbiában a rézbányászatban, az acéliparban, a gumiabroncsgyártásban, az út- és vasútépítésben, valamint a távközlési és közbiztonsági rendszerek kiépítésében is megjelentek.
EGYETLEN CSOMAGBAN ÉRKEZIK A HITEL ÉS A KIVITELEZŐ
A kínai beruházási modell egyik sajátossága, hogy a finanszírozás, a kivitelezés, a szükséges berendezések és szoftverek, esetenként pedig a későbbi karbantartás is ugyanahhoz a kínai partnerhez kötődik.
Ez gyors megoldást kínál azoknak az országoknak, amelyeknek nincs elegendő saját tőkéjük vagy szakmai kapacitásuk a nagyberuházások előkészítésére. A rendszer azonban hosszabb távú függőséget alakíthat ki, mivel a fogadó ország később is az eredeti kivitelező technológiájára és szolgáltatásaira szorulhat.
Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha az adott állam később uniós műszaki, biztonsági vagy közbeszerzési szabályokhoz szeretné igazítani a rendszereit.
MUNKAHELYEKET HOZOTT, DE KOCKÁZATOKAT IS REJT
A kínai vállalatok szerbiai megjelenése több ipari üzem működését biztosította, munkahelyeket őrzött meg, és növelte az ország exportkapacitását.
A befektetések jelentős része azonban nyersanyag- és energiaigényes ágazatokban összpontosul. Ezek viszonylag alacsony technológiai színvonalat képviselnek, miközben környezetvédelmi és munkaügyi kockázatokat is felvetnek.
Peking számára Szerbia az európai, azon belül az uniós piac egyik kapuja. A gazdasági kapcsolatokat szoros politikai együttműködés is kíséri, így egy esetleges későbbi külpolitikai irányváltás egyre nagyobb költségekkel járhat Belgrád számára.
A Makronóm szerint a nyugat-balkáni országoknak ezért úgy kell kihasználniuk a kínai beruházások előnyeit, hogy közben ne kerüljenek tartós pénzügyi és technológiai függőségbe. Ez különösen fontos azoknak az államoknak, amelyek továbbra is az európai uniós csatlakozást tekintik stratégiai céljuknak.
Címlapképünk archív fotó.
