A világ szeme előtt zajló újabb izraeli–iráni konfliktus árnyékában Szerbia ismét próbálja megőrizni semlegességét – legalábbis a nyilvános nyilatkozatok szintjén. Aleksandar Vučić államfő szerint Belgrád „baráti kapcsolatot” ápol mindkét országgal. Ugyanakkor több lépés és nyilatkozat is Izrael melletti elköteleződést sugall.
A hintapolitika eddig működött
Aleksandar Vučić elnök hosszú ideje alkalmazza az úgynevezett „hintapolitikát”, amely az Európai Unió és Oroszország között próbál egyensúlyt teremteni. Egyfelől Szerbia hivatalos célja továbbra is az EU-csatlakozás, amit számos gazdasági és politikai együttműködés is jelez. Másfelől azonban az ország nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, különösen az energetikai és katonai szférában.
Ez a diplomáciai egyensúlyozás eddig lehetővé tette, hogy Szerbia mindkét oldal gazdasági előnyeit kihasználja, miközben saját érdekeit követi. Ugyanakkor a nemzetközi környezet változásával ez a stratégia egyre nehezebben tartható fenn: az EU egyre nagyobb elköteleződést vár, míg Oroszország is érzékeli Belgrád közeledését a Nyugathoz. A közel-keleti konfliktus most újabb próbatétel elé állíthatja a szerb külpolitikát.
Orosz mintára, kettős játék a Közel-Keleten is
Noha Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia békés megoldásra törekszik, és baráti kapcsolatot tart fenn Iránnal is, a gyakorlat másról árulkodik. A BIRN kutatása szerint Szerbia 2024-ben több mint 42 millió euró értékben exportált fegyvert Izraelnek, míg Irán felé nincs hivatalos fegyverexport. Sőt, a szerb államfő büszkén beszélt az izraeli kapcsolatok erősödéséről, amit a közel-keleti országok külképviseletei is észleltek.
Koszovó kérdése: kulcs a diplomáciai taktikázáshoz
Szerbia Iránnal elsősorban a koszovói kérdésben talál közös hangot, mivel Teherán nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ugyanakkor Izrael 2021-ben elismerte Koszovót, ami jelentősen átrendezte a diplomáciai viszonyokat. Míg Irán következetesen elutasítja a koszovói függetlenséget, Szerbia a gazdasági érdekek mentén mégis közeledett Jeruzsálemhez.
Nemcsak fegyver, tőke is érkezik Izraelből
A két ország kapcsolatát nemcsak a fegyverkereskedelem határozza meg. Izraeli befektetők jelen vannak a szerb ingatlanpiacon, az építőiparban és az IT-szektorban is.
A múlt és a jelen párhuzamai
A szerb-izraeli kapcsolatok története is hullámzó. Jugoszlávia a holokausztot követően támogatta Izrael állam megalapítását, de 1967-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Közel-Keleten zajló izraeli katonai akciók miatt. A két ország viszonya 1991-ben normalizálódott, és mára – Netanjahu szavaival – „erősebb, mint valaha”.
Ambivalens külpolitika – stratégiai választás?
Szerbia a jelenlegi geopolitikai helyzetben – akárcsak az orosz–ukrán háború kapcsán – látszólag semleges álláspontot képvisel, miközben valójában igyekszik pragmatikus módon gazdasági és politikai előnyt kovácsolni a nemzetközi szembenállásokból. Miközben nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, a szerb fegyverek mégis eljutottak Ukrajnába, akárcsak Izraelbe.
Mirko Dautović nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő szerint ez a politika „etikátlan fegyverkereskedőt” csinál Szerbiából, ahol az egyetlen szempont az anyagi haszon, függetlenül a konfliktusban érintettek emberáldozataitól.
Záró gondolat
Miközben Szerbia igyekszik fenntartani az egyensúlyt a világpolitika törékeny színpadán, egyre világosabb, hogy a semlegesség hangoztatása mögött tudatosan választott külpolitikai irány húzódik – amely más országokat is közvetetten érinthet.
